19 eves letemre oroklok, de ahhoz, hogy lakast tudjak venni magamnak, az egesz oroksegemet fel kell hasznalnom, igy a szuleimnek nem tudok adni belole es ok kiborulnak ram. Mit tegyek?

Láttam már olyat a családban hogy meghalt a bácsi (konkrétan dédnagyapám) és mire a legtávolabb elő unokája (!) azaz édesapám megszervezte a temetést, a lakásban egy fényképet nem hagytak neki a nagynénjei meg az unokatestvérei. Igaz az 2001 volt, de ilyen alapon eladogathattak a szülők itt is ezt-azt.

Kérdező, részvétem a mamád miatt. Lehet sőt biztos hogy nem leszek népszerű a gondolatommal de ha jól láttam a testvéred 11 éves csak, tehát neki még messze a költözés. Én a helyedben megvenném azt a lakást, a kiadott szoba utáni összegből meg támogatnám az öcsémet: vennék neki téli kabátot, jobb minőségű iskolaszereket játékokat stb. A maradékot meg félre tenném/megélnék belőle. Ha a szüleidnek a 0nál több gyereknevelési érzéke van, még 8 év alatt akármit is össze tudnak spórolni tesódnak ha már a hiteleket kifizették az ingóságokból. Hiszen lehet hogy pl tesód nem akar tovább tanulni stb, adott esetben ráérnek akkor lakást venni neki mire kitalálja mit hol akar kezdeni magával. Ha pl külföldre menne, nem menne sokra egy itthoni vidéki lakással. Biztosan érted mire gondolok

#34

Nagyon egyszerűen. Hacsak nincs részletes leltárral egybekötött végrendelet, ami nagyon ritka, az ingóságok semmiféle dokumentumon nem szerepelnek. Én is láttam már olyat, hogy a halott közelében élő, így a halálról legelőször értesülő rokonok a drágább bútordarabokat, berendezési tárgyakat még azelőtt lenyúlták, hogy a többiek megtudhatták volna, hogy egyáltalán léteztek.

A kérdező továbbra sem válaszol arra a kérdésre, a nagymama miért zárta ki a saját gyerekét az örökségből. Már ha kizárta egyáltalán.

Sántít az egész történet.