Mit tennél ebben a helyzetben?

Megpróbálom röviden és tömören. A nővéreméknek jövőre esküvője lesz, ami önmagában csodálatos dolog. Csak hogy meghívott egy olyan családtagot is, akiről jól tudja, hogy hat éves koromban többször molesztált. Nem csak fogdosott, hanem rákényszerített dolgokra, nem részletezném. Mivel megfélemlített, hogy megver, ha bárkinek elárulom és mivel nagyon féltem tőle, nem mertem szólni a szüleimnek, akik egyébként is nagyon rossz házasságban éltek apám alkoholizmusa és agresszivitása miatt. Később, tizenöt évesen elmeséltem Anyámnak, hogy mit tett velem az a bizonyos illető kiskoromban, de mivel ő mindig is meghunyászkodó típus volt, egész egyszerűen nem akart tudomást venni erről, mert félt, hogy óriási botrány lesz a családban és akkor megromlik a viszonya a testvérével is, aki egyébként a pedofil édesanyja. A dolog ennyiben maradt, majd évek múltával a pedofil lebukott egy másik rokonunk kisfiával, amiért két évre börtönbe zárták. Én akkor annyi problémával küzdöttem, hogy nem akartam még azt is a nyakamba venni, hogy emiatt a bíróságra járkáljak, különben is ki hitt volna nekem annyi idő távlatából? Már valamennyire bánom, mert lehet, hogy még mindig a börtönben rohadna. Két év után azonban "jó magaviseletért" kiengedték, hiába tett a kisfiú teljesen részletes beismerő vallomást.

Nyáron lesz az esküvő. A gyomrom a torkomban, mióta tudom, hogy ott lesz az a rohadt. És teljesen tanácstalan vagyok. Tegyem tönkre a nővéremék esküvőjét azzal, hogy egyszerűen nem megyek el? Engem kért fel tanúnak. Vagy vesszek vele össze és vonjam őt kérdőre, hogy mégis hogyan képzelte, hogy meghívja azt az embert, akiről jól tudja, hogy mit csinált velem? A választ már tudom, ő is ugyanazt mondaná, hogy nem akar családi balhét. Csak hogy ezzel meg azt sugallja felém a családom, hogy az én érzéseim semmit nem számítanak.