Az időseket tisztelni kell a koruk miatt?

Félreértés ne essék, nagyon tisztelem az öregeket, lassan a szüleim is az idős korba lépnek (65 felett). És azt vettem észre, egyre sarkosabb a véleményük, egyre rugalmatlanabbak.

Férjem nagyszülője, bőven 80 felett, mentünk hozzá (nagyon messze lakunk, csak pár napra ugrottunk haza), és pont március 15-én mentünk volna látogatni. Erre ő kikelt magából, hogy nem megyünk ünnepelni a magyarságunkat inkább. És még nekünk kellett elnézést kérni. De egyébként is egy folyamatosan kritizáló, beszólogató személyiségű ember.

Az én nagymamám is, viszem hozzá a babánkat, tényleg csak nagy ritkán jutunk el hozzá. Még csak meg sem simogatta csak mondta a magáét. Tényleg teljesen feleslegesnek éreztem a látogatásom.

Anyósommal sem lehet beszélni, akármit mondunk neki, ő már öreg, ő már nem változik meg, csináljuk úgy ahogy ő akarja.

De az utcán is ezt látom. A minap beparkolnék egy ÜRES helyre, ott áll egy idős nő és keresi a kulcsát. Én megállok és várok türelemmel, hogy odébb menjen. Nagy szentségelve odébb megy. Én kiszállok és megkérdezem "jó napot kívánok, valami gond van, segíthetek-e?" Hát amit kaptam, azt elég csúnya volt. Hogy én mit képzelek, hogy pont ide akarok állni. És amikor nyugodtan közöltem vele, hogy szabad a parkolás bármelyik üres helyre, csak leoltott hogy ne kötekedjek vele. Tényleg még én éreztem magam bunkónak.

Régebben, külföldön egy öreg néni megkérdezi az időt tőlem. Én tört franciával válaszolok neki. Erre elkezd üvöltözni, hogy élhetek az országukban, ha nem tudok jól franciául. Üvöltözött, mindenki csak bámult. Én nem szóltam semmit csak odébbmentem.

És még van egy halom ilyen történetem.

De a boltban, a liftnél, a parkolóházban, akárhol, agresszív, kötekedő, rosszindulatú öregekkel találkozom.

Persze van kivétel, de ritka a kedves öreg néni/bácsi.

Szerintem a kor egy állapot, nem pedig kiváltság. Az élettapasztalat miatt igaz jobban tisztelek egy idős embert egy fiatalhoz képes...de ezektől tényleg a falra tudnék mászni.