Hogyan lehet megoldani, hogy a férjem megértse ne a mostohagyerekével szórakozzon? (hosszú)
Mindkettőnknek van az előző kapcsolatából gyereke, de óriási köztük a korkülönbség. Évekig velünk lakott az ő és az én gyerekem is.
Megismerkedésünkkor az övé már nagykamasz, mondhatni fiatal felnőtt volt. Én megbeszéltem vele, hogy nem szeretnék "én" beleszólni az "ő gyermekének" a nevelésébe. Egyrészt nem gondoltam sose szerencsésnek, ha egy gyereknek, akinek vannak édesszülei, egy "mostoha" kezdje megmondani a nagy okosságokat. Másrészt én el tudom a férjemnek mondani mit látok (tapasztalok) és engem zavar és akkor ő, ha egyetértünk, akkor szépen rendezze a gyerekével. Lehet azt mondani nem akarok/akartam a rossz zsaru lenni, de valóban nem hiszek abban, hogy nekem, mint új családi szereplőnek kell olyan konfliktusokba beleszállnom, mint alapvető együttélési szabályok miatti veszekedés. Egy példa csak, ha a konyhában a nagy gyereke nem pakol el semmit maga után, akkor szóljon érte az apja ne pedig én. (Az apját is idegesítette és szólt is érte, de sosem következetesen.)
Lényeg, hogy ugyanezt vártam el fordított esetben is.
Azonban a következő történt. Az eltelt évek alatt kiderült a férjem nem mer rászólni a saját nagy gyermekére, mert annak reakciója utána a sértődés, düh, harag, szemétkedés. Amikor ezt én meguntam és sajnos eredeti elveimhez képest elkezdtem én is ugyanazokért szólni csak épp nem hunyászkodtam meg csak, mert sértődés volt abból, hogy "kérlek pakolj el magad után", sikeresen "elüldöztem" az anyjához a gyermeket. Legalábbis ez így jött le.
A férjem azonban amióta elment a nagy gyereke, hirtelen elkezdte az enyémet piszkálni. Mielőtt valaki látatlanba betámadna fontos tudni, hogy nálunk is apuka engedékeny én meg a szigorú vagyok. Folyamatosan rászólok mindig ugyanazokért és csak ritkán vagyok következetlen. Sajnos emiatt folyamatosan ezt csinald, azt csináld, kérlek, de kérlek blablabla. A férjem meg elkezdte ugyanezt csak mintha ez az ő gyereke lenne folyamatosan szekálja is. Nem csak rászól, de ugratja, kineveti, szabályosan "b.szt.tja" mindezt úgy, hogy előtte én rászólok mar a gyerekre, megkérem, de mintha ez neki nem lenne elég.
Kértem, hogy ha valami baja van a gyerekemmel, akkor nekem mondja elsőnek és rá fogok szólni, ha egyetértünk (99%-ban egyetértünk amúgy is), de ne piszkálja, gúnyolja. A gyerekem még kicsi.
Erreföl ma a férjem közölte, amikor szóvá tettem sokadjára, hogy ne szóljon rá a gyerekemre már megint és ne így, hiszen én se tettem az övével, hogy "de hát egy család vagyunk és nekem is lehetett volna".
A gondom az, hogy bezzeg a saját gyerekére nem mert rászólni, amikor évek múltán én meg kétszer erélyesebben rászóltam el is költözött, akkor most mondja, hogy megismerkedésünktől kezdve nekem kellett volna HELYETTE elkezdeni nevelni az ő nagy gyerekét is???
Egyszerűen nem akarom, hogy az én gyerekemet piszkálja, alázza. Én ezt sose tettem az övével. Már azon gondolkodtam, ha jön látogatóba az ő gyereke, akkor majd én is ugyanezt csináljam vele??? (Pl.: csapkodjam ruhával, poénkodjak, ha valamt elfelejt, vagy folyamatosan 2 percenként szóljak rá mit miért csinál és gúnyolódjak???)
Az elején megbeszéltük, hogy válthat szemléletet és hagyhatja ennyire figyelmen kívül, amit kérek tőle?
Köszönöm az észrevételeket, véleményt.
Családterápiára fél évig jártunk, amikor még együtt lakott mindenki. Sajnos ott a nagy gyerek sose volt őszinte, a házinak kapott "családi feladatokat" meg csak én erőltettem otthon és bevallom ebbe bele lehet fáradni, az örökös kudarcba.
Az én gyerekem 6 éves, tehát ne nagyon akarja elüldözni:-).
Vki irta az enyem neveletlen. Lehet nem tud még mindent, de azért köszönést, asztalnál viselkedést, esti rendrakást, reggeli - esti beágyazást, ruha szennyesbe tételet, kérem-köszönöm, stb.stb. már tudja.
Ezt viszont lehet néhányan félreértettétek ezért leírom, hátha valakit érdekel: "Egyrészt nem gondoltam sose szerencsésnek, ha egy gyereknek, akinek vannak édesszülei, egy "mostoha" kezdje megmondani a nagy okosságokat. Másrészt én el tudom a férjemnek mondani mit látok (tapasztalok) és engem zavar és akkor ő, ha egyetértünk, akkor szépen rendezze a gyerekével" - TEHÁT nem kivontam magam és nem szóltam, hanem első körben megállapodtunk a férjemmel, hogy melyikőnknek milyen gyereknevelési elvei vannak, mit tartunk fontosnak, sarkallatosnak (miert kell mindig szólni pl. kölcsönös tisztelet (köszönés) normális hangnem, közös helyiségek közös óvása stb.), és hogy előttem hogyan nevelte őt mit szokhatott meg és mi az ami új. Példa előttem is állítólag elvárás volt a reggeli után elpakolni a tejet a hűtőbe. Igy ha kint maradt a tej apuka szólt érte. Én mivel nem tartom szerencsésnek, hogy az édesszülőtől a nevelesi feladatot atvegyem, ezért tovabbra is neki kellett erte szolnia. Ha megis kint maradt a tej es ferjem otthon volt jeleztem, hogy szóljon erte. Nem kezdtem el en szolni helyette.miert nem? Azert, mert a kedves gyermek mar egy ilyenert ravagta a szobaajtot az apukara en pedig ugy gondolom ram ne haragudjon senki ugyanezert. Ennek ellenere mint irtam pár év elteltével, amikor is a férjem és NEM ÉN felrugta ezt, akkor kénytelen voltam én elkezdeni ugyanazokért szólni. A férjem azzal rúgta fel a megállapodásunk, hogy egyszerűen megunta a veszekedést a gyerekével és közölte beszéljük meg mi ketten. Ok. Mondtam az elvárásom továbbra is az, ami eddig volt. A közös helyiségeket közösen tartjuk rendben. Kétszer szóltam teljesen hétköznapi dolgokért teljesen normális hangnemben. Harmadikra összepakolt és elment. (Jó az más kérdés, hogy mai napig nem hiszem el, hogy valaki csak úgy vérig sértődik, mert azt kérem legyen szíves elmosogatni maga után vagy a tejet a hűtőbe visszarakni:-D, de igen ez történt.)
Amíg érdekes mód a nagy gyerek itt lakott én naponta 15* szajkóztam a kicsi vegyen zoknit, papucsot, mert hideg a kő. A nagyra a férjem egyszer szólt, ajtó rácsap szemforgatva. Utána nem mert szólni. Most a férjem naponta 30* szekálja a kicsit vegyen valamit a lábára (de úgy, hogy vesz csak nem mindig és előtte egy perccel én már megkérem ugyanerre). (Legyszi senki ne a példat nezze szó szerint:-)).
Szerencsétek nem kellett itt éljetek. Mostanában kétnaponta bepánikolok, hogy elvált szülőként majd az én gyerekem is ilyen lesz, mint a férjemé???!!! És ha rászólok 18 éves kora után, hogy kérlek tedd el magad után a tejet, akkor összecsomagol, hogy megyek apámhoz, mert nem bírom tovább ezt a mostoha bánásmódot? (És nagyon nem vicces...).
válasza:még mindig téged látlak hülyének, bocsi. Ugyanis így nem lehet családi életet élni. Ha összeházasodsz a másik gyereke már nem lesz egy vadidegen és kész. Nem várhatod el, hogy a másik szóljon csak azért mert te nem akarsz a rossz fél lenni. Ahogy neked is rá kell szólnod a saját gyerekedre, abban a tudatban, hogy ezért utálni fog, úgy a mostohát is sajátodként kellett volna nevelned...
Te semmilyen formában nem sajátodként kezelted a férjed gyerekét, sőt szabályokat meg miegymást fektettél le, ami közel sem családi szeretet vagy mi.
Nincs olyan hogy közös terek stb., a család egyként működik és mindenkire minden vonatkozik és nem osztódik fel ENNYIRE feladatokra. Elszúrtad mind a gyerek nevelését(akár mostoha vagy akár nem) és ezzel elszúrtad a párkapcsolatodat is. Ez van...
válasza:ja mielőtt visszanyafiznál, hogy igenis vonatkozzon szabály a mostoha gyerekre, abban igazad van, de ennek a feladatát nem háríthatod a másikra és te elvonulsz, mert nem akarsz gonosz mostoha lenni...igenis neked kellett volna szólnod és nem rárakni a nyomást a férjed vállára és igenis a gyereked miért felejti el felvenni a papucsot.
Valami nem klappol a történettel, valamit kihagysz vagy elferdítesz tudatosan vagy tudatlanul...
válasza:A nagy gyereket szerintem hagyjátok most békén, nektek,mint párnak lehet,hogy jót tenne a terápia. Hiszen a(z vélhetően) ellened irányuló indulatát éli ki a kicsin "vicceskedve".
Van már tapasztalatod, tudod, hogy a terápia során biztonságos közegben és legkörben mondhattok ki fontos dolgokat, amiket négyszemközt esetleg nem, mert ... sok oka lehet.
Jó lehetőség a zsilipelésre és a másik nézőpontjának megismerésére.
Sajnálom,hogy a családterápia kudarcot vallott: valóban nem könnyű ellenszélben és ilyen sunyi szabotálással nyakonöntve.
Értem,hogy nem akartad magadat ráerőltetni a nagyra, meg tiszteletben tartottad az áltad helyesnek vélt határokat - ő meg ezzel vissza is élt...
Gyanítom,ugyanez az eredmény született volna, ha hamarabb "merészelsz" rászólni. Hisz "nem vagy az anyám, milyen jogon próbálsz nevelni!?" , bla - bla... (voltam mostohaszülő és m.gyerek is.)
A család egy rendszer, de mindenki csak a maga 100%-át tudja beletenni, a másikét nem. Akár felnőtt, akár gyerek. A kamasznak meg könnyen felforr az agya, és ő nem is tűnik egy egyenes jellemnek, próbált manipulálni meg játszmázni.
Nem jött be - a közvetett bosszú meg nektek nem fog bejönni, hacsak el nem kezdődik valami nyìlt kommunikáció: akkor is, ha indulatos. De mindenképpen arra iranyuljon az indulat, akinek szól! Csak akkor lesz mit és lesz kivel megbeszélni.
válasza: válasza:#utolsó: egy frusztrált mostoha rettenetea tud lenni. Simán elhiszem, hogy a kicsinek ilyen bűnei vannak, hogy elfelejt papucsot húzni meg égve hagyja a villanyt, vagy lesodor/leejt dolgokat, és ezekért is megy az osztás.
Velem anno azért IS bírt kifordult szemmel üvöltözni a mostohaanyám, mert túl csendes voltam tarsaságban: majd azt hiszik mások, hogy nekem vele van bajom! Legyek cserfesebb, vidámabb, mert ez így _neki_ kínos. Szerinted?...
Apám reakciója annyi volt, hogy magához ölelt miközben zokogtam emiatt.
Nem kell ide hűderossz kisördögöt elképzelni, inkább csendes, konfliktuskerülő, álmodozónak tűnik az a gyerek is. De a fene tudja,lehet,hogy összegraffitizza a lépcsőházat, és titokban cigizik meg lop is - mindenesetre ez így valóban nem működőképes a poszteréknél.
válasza:én csak azt mondom az se megoldás, hogy mivel nem akar a "rossz mostoha" lenni ezért inkább áttol minden felelősséget az apára, mondván a te gyereked. Persze ez nem tilos,de ekkor már nem beszélhetünk egy családról, hisz a mostohagyereket nem sajátjaként kezeli, hanem mintha csak egy plusz tartozéka lenne apucinak.
Az sem egészséges, hogy ugyanezt várja el a férjtől, hogy ne sajátjaként nevelje az ő gyerekét. De már ÖSSZEHÁZASODTAK, ergo az a gyerek már az ő családja is. De oké legyen a kérdezőnek igaza és kezelje idegenként a gyereket akit kerülgetni kell mint a forró kását és CSAK az anyuka nevelheti. Biztos mindenhol ez a normális -.-"
válasza:Elég értetlen a párod. Nem csoda, hogy a gyereke is ilyen lett. Egyik sem ért a szép szóból, nem tartja be a megállapodásokat se a férjed, se a gyereke. Nekem nem kéne egy ilyen buta pasas. Főleg, hogy még az érzelmi intelligenciája is nulla, és nem veszi észre, hogy megaláz egy kisgyereket. Tudom, mondani könnyű, de szerintem szakíts vele. Semmi értelme, hogy a gyereked zárkózott, félős legyen miatta.
Amiatt ne aggódj, hogy a te gyereked hasonló lesz, mint az ő fia. Biztosan nem! Ha továbbra is következetesen neveled. A férjed kétlem, hogy valaha is következetesen nevelte. De ha így is van, nemcsak a férjed hibája. Nagykamaszként már meg kell értenie mindenkinek, hogy nem hagyunk mocskot magunk után, meg elpakolunk. Pláne romlandó dolgokat. Ha valakibe szorult egy kis igényesség meg intelligencia, az akkor is megérti ezt, ha korábban nem nevelték következetesen. Egyszerűen buta, mint a tök párod gyereke.
28-as köszi. Ugyanerre jutottam. Csak jobb lett volna máshova eljutni. Január óta is történtek mindenfélék.
Aki itt leszólogatott az nyugodtan írjon összeköltözhet a mostohagyerekkel. Én meg majd megnézem hány napot bír ki vele:-). Sajnálom, hogy nem akartad megérteni, amiről a panaszom szólt és azt amiben a segítséget kértem. Itt nem én vettem semmibe másokat, hanem fordítva. És ez vopt a kiindulópont. A családterápián is én őszintén beszéltem, a mostohagyerek ott is össze-vissza hazudozott, előadta neki senkivel semmi konfliktusa, ő egy áldott jó gyerek. Blablabla.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!