Tudom hogy primitív dolog ilyenen pörögni hosszú évekig, de valahol rosszul esne másnak is nem?

Sem érte sem ellene nem tudsz tenni. Nagyon luxus volt 30 éve a fotógép és a film is. Nem volt mindenkinek része benne. Nekem volt olyan hét, hogy kaját sem tudott apám venni, mert nem volt miből.

Ezek rossz emlékek. Változatni rajta nem tudok.

Tudok tanulni belőle és tanulságot levonni és másképp cselekedni. Ez segít.

Tudok megértést tanúsítani, ami szintén segít (nekem).

Tudok jó pillanatokat felidézni, ami ezt kárpótolja. Sőt! Ha esetleg van lehetőségem, megkérdezem a szomszédokat, ahol felnőttem, vagy nagyimat, ha még él, meg azokat, akikkel felnőttem, hogy meséljek, nekik milyen élményeik voltak velem kapcsolatban. Ezeket felvenném és leírnám könyvbe.

Az ilyen emlékek (számomra) többet érnek egy-egy fotónál.

Az kemény, hogy az egyetlen konstruktív válasz hogy le van pontozva, a értelmetlen fikázás meg felpontozva

#ítéletNélkül #konstruktívan

30 éves vagy. Akkor tudhanád,hogy akkoriban nem annyi volt a fényképezés,hogy előkapjuk a mobiltelefont,és őrülten kattogtatunk. Engedd el, nagyanyádról gyerekkori kép sincs ,vagy ha van egy darab az már kuriózum.

Ma egy perc alatt több képsz készül,mint az elmúlt században összesen.