Mondjam el a szüleimnek vagy várjak amíg kiderül?

#15 vagyok.

Szóval megtudták. Lehet, hogy nem úgy történtek a dolgok ahogy tervezted, de a lényeg, hogy mostmár tudják. Először is engedd meg, hogy gratuláljak neked, mert igenis bátor voltál. Lehet, hogy direktbe nem mondtad el nekik, de szerintem jól kezelted a helyzetet. Amikor szembesítettek a dologgal nem álltál neki kifogásokat keresni (pedig kaptál pár jó ötletet), hanem felvállaltad, ráadásul ki is álltál az igazad mellett. Nagyon jól csináltad!

Hogy ezután mi lesz, azt senki se tudja. Szerintem adj a szüleidnek egy kis időt. Ha kicsit lenyugodtak a kedélyek, majd felajánlhatod nekik, hogy szívesen beszélgetsz velük erről a témáról, válaszolsz a kérdéseikre, stb. Az mindenesetre jó jel ha nem dobtak ki egyből. Viszont ez a dolog most őket is sokkolta, lehet nem is kicsit. Ezt a helyzetet nekik sem könnyű megemészteni. Én azt javaslom, hogy legyél velük megértő és kedves (azt olvastam, hogy a szülők ilyenkor egyfajta gyászfolyamaton mennek keresztül). Viszont ha elkezdenek érdeklődni, akkor legyél velük nyitott és válaszolj a kérdéseikre, még akkor is ha nem túl értelmesek.

Ami az öcsédet illeti, elég nagy szemét. Én az irányultságomat legelőször a húgommal osztottam meg és eszébe sem jutott visszaélni vele. Mondanám, hogy verd meg egy kicsit (pedig amúgy békepárti vagyok), de ha most nekiállsz helyretenni őt, akkor valószínűleg másnap már csomagolhatsz is. Azt esetleg megemlítheted a szüleidnek, hogy mielőtt az öcséd megmutatta ezt a képet, azelőtt egy darabig zsarolt vele. Ha ez sem érdekli őket, arra nehéz mit mondani. Mármint, amit az öcséd csinált, az konkrétan bűncselekmény, de legalábbis rohadtul erkölcstelen.

Sajnálom, hogy a szüleid így kivételeznek öcséddel. De akárhogy is tegyenek különbséget köztetek, te semmivel sem vagy kevesebb, mint ő. Sőt, morálisan jóval magasabb szinten állsz.

Könnyen lehet, hogy az elkövetkező időszak nem lesz könnyű számodra. Ha úgy érzed, próbáld meg igénybe venni annak a kevés embernek a támogatását, akik már tudják. Ők valószínűleg képesek lesznek segíteni. Ha akarod, nekem is írhatsz privátot, szívesen beszélgetek veled és adok tanácsot vagy mondok pár jó szót, ha az kell neked.

Akármit is mondjanak a szüleid vagy itt néhány hozzászóló, te úgy vagy jó, ahogy vagy. Nem a te hibád, hogy ilyennek születtél, nem te választottad. Sajnos mindig lesznek olyan emberek, akik emiatt fognak utálni, de ez van. Azok alapján, amiket írtál, úgy látom neked már sikerült elfogadnod magad és ez nagyon jó.

Kitartást, bízok benne, hogy a szüleiddel majd javul a helyzet. És gratulálok még egyszer!

(Na, már megint sikerült kisregényt írnom.)

❤️ kitartást kívánok neked és írj majd a további fejleményekről, gondolok rád!

Szörnyen sajnálom, hogy nem elég, hogy meleg vagy és ezzel ilyen szülők elé kell állnod, de hogy még a testvered is ennyire aljas féreg legyen (már bocsánat)..