Hogyan kérdezzem meg a szüleim , hogy a barátom hozzám költözhetne-e?

Attól függ, mi a perspektíva.

Lehet valakit kedvelni, de az együttélés egészen más. Komoly konfliktusokat okozhat. Ő a szüleid számára mégis csak idegen. Nem elég, ha beszálltok a rezsibe, van egy életformája, életformátok, ami hosszú távon, mindennapos együttlétben zavarhatja a szüleidet.

Ilyenkor lép be, hogy ki mikor mos, ki mikor főz, ki mit néz a tévében, milyen hangosan, meddig égeti a villanyt, takarít-e maga után a fürdőszobában, a wc-ben, stb. Ezek bizony nagyon fontos, alapvető szempontok, melyek feszültséget okozhatnak.

Tehát a kérdést úgy vetném fel, hogy: élhetünk-e együtt az én szobámban addig, amíg nem találunk más megoldást, kb. 1-2 év ig.

Tehát -tól; -ig.

Vagyis neked most "nem lenne gond", mert heti kétszer ott alszik.

ami nem ugyanaz, hogy beköltözik és ott él nálatok.

Ezt gondold át.

1-es vagyok.

Arra gondolj, hogy akkor már az nem "ott alvás", hanem gyakorlatilag két család él egy lakásban, mégis külön "háztartásban". Vagyis ti ketten is külön költségvetés vagytok és a szüleid is külön.

Szerintem sehogy. Vagy hát megpróbálhatod felhozni, de én nem örülnék neki, ha a lányok barátja velünk élne, akármennyire is kedvelném. Gondold magad a helyükbe. Pláne, ha esetleg testvéred is van, az övébe. Nagyon kellemetlen, ha valaki “új” költözik egy olyan otthonba, ahol évek óta ugyanazok az emberek élnek. Kicsit olyan, mint mindig lenne egy vendég nálatok. Persze nem teljesen, de nagyon más, mint az amikor heti egy kétszer ott alszik. Plusz a családtagjaid nem ismerik annyira, mint te. Nekik, hiába kedvelik, még sem több, mint egy ember, aki az ismerősük és kedvelnek. Plusz még te se éltél együtt vele. Az együttélés egy nagyon nagy lépés, sok dolog derül ki olyankor. Na meg, szerintem a párodnak sem a legkellemesebb érzés, hogy az anyós, após szeme mindig rajta van. Jó dolog együttélni, de nem így. Na meg, hiába száll be a költségekbe, esetleg a házi munkába is, még is nagyon más lesz a szüleidnek, egy teher, ami inkább lelki (pl hogy sosem tud teljesen kikapcsolódni). Nem tudom ez mennyire zavarná őket.

Ez most nem egy kényszerhelyzet, hogy valami miatt együtt KELL élnetek, szóval én pihentetném addig a dolgot, amíg nem tudtok saját lábra állni, vagy legalább is jobban függetlenedni.

Ha békét akarsz, akkor menjetek albérletben. Most nem olyan magasak az árak, míg ez a kormány van, rezsiemelésre nem kell számítani. Rengeteg, a házasulandókat segítő családtámogató, alacsony törlesztésű hitel van, amiből, ha gyerekek is lesznek, a kormány akár 10 milliót is befizet helyettetek. Gondoljátok át.

A "csak úgy", hogy ne kelljen albérletet fizetni, nagyon rossz szempont.

Egyetértek a hozzászólásokkal, hozzátenném azt hogy szerintem megérné még várni addig amíg össze nem gyűlik a pénzetek albérletre.

Nem ez volt a kérdés, de azt is hozzáfűzném hogy szerintem nem illik "fiúnak-férfinak" egy nőhöz költözni.

De ne feledd,szerintem az eddigi hozzászólások át gondoltak,és nem rossz akaróak.

Megéri.. húzzatok el.. Aztán vissza lehet menni.. majd..

Van egy hiba abban, ha nem költözöl el.. sosem nősz fel a szemükben;-) és beleszólnak mindenbe.. és mivel ők támogatnak.. van beleszólásuk.. :-) szóval sokba kerül.. de szerelmesnek egy sátor is jobb a tó partján, mint szülőket kerülgetni.. mind amellet vannak szülők akik tényleg jól viselik.. és van villa, amiben elfértek.. (nem kétszintes ház) akkor mehet.. de rengeteg konfliktus forrás.. és a fiúnak esélye sincs keresztbe tenni semmit.. mert apád a góré.. ha te költözöl, akkor meg anyósé a konyha.. tök mindegy.. le kell lépni.. egy időre.. mindketten kicsomagoltok, és minden a tiétek.. nincs "kaptam apádtól egy szekrényt, hogy oda pakoljak.. " amúgy általában a férfi visz nőt a házhoz.. és általában az anyós féltékeny a menyére.. de ezzel ezt elvágod.. az jó.. a lányos apák is veszélyesek ám.. és a fiú.. hülyén érzi magát ilyenkor.. tehát kapsz egy másodhegedűst agy ágyban.. ha elköltöztök, akkor a ház ura fog megdöngetni.. nem mindegy..

Atmenetileg jo megoldas lehet, ha azon dolgoztok hogy legyen sajat hazatok, mert az alberleten tudtok sporolni.

Az en szuleim mikor osszehazasodtak akkor apam szuleinel eltek de sok volt a konfliktus ezert elkoltoztek az anyukam anyukajahoz. Ott is van es volt is konfliktus de a szuleim ennek ellenere sem torekedtek arra hogy hazat epitsenek.

A mai napig ott laknak, mar en es a tesom is elkoltoztunk. En nem akartam ebbe a hibaba esni hogy mas hazaban elem le az eletem.

Mi a felesegemmel kb 7-8 honapig laktunk az o szuleinel mert kulfoldon elunk es ez jo volt indulasnak hogy munkat talaljunk itt es az anyagiak rendezodjenek de utana mentunk albereltbe mert a szulei mar nagyon celozgattak ra hogy ideje lenne. Szerencsere nem volt konfliktus ez ido alatt de lehet hogy kesobb lett volna.

Az en velemenyem az hogy atmenetileg jo, mert tudsz felretenni penzt es felvenni lakashitelt.

Mi 2 evig voltunk alberletbe, utana tudtunk venni hazat hitelre de ha 2 ev alberleti penzt megsporoltunk volna akkor most kevesebb lenne a tartozasunk a hazon. Itt nem ugy gondolkodnak az emberek mint Magyarorszagon hogy az alberlet az ordog muve es ha lehet akkor inkabb lakj a szuloknel ameddig lehet.

Ha nem laktok messze egymastol akkor szerintem jegeljetek az osszekoltozest ameddig nincs eljegyzes legalabb.