Szülők, ti szoktátok a szeretetet nagyértékű ajándékkal kimutatni a gyerekeiteknek? Pl. vesztek neki néha valamit, ami a szive vágya és drága? Lovat, motort, autót, ilyesmit?

"Komolyan érdekel.Nekem nincs gyerekem, de egy gazdag ismerősöm, aki simán megtehetné ,azt mondja, hogy ő aztán nem fog "lefeküdni" a gyerekeinek, sz.rt se vesz nekik soha, mert mint mondja, nem fogja "megvásárolni őket. " Amúgy elég rossz a kapcsolata a gyerekeivel.Pont a lánya szeretett volna egy lovat , itt volt a szülinapja, erre nemhogy lovat, de semmit nem vett a gyerekének. Ez normális hozzáállás?"

Tehát nem apuka akarja minden áron megvenni a lovat kapcsolat javítás céljából, hanem a csaj nem kap lovat, pedig kaphatna. (közben páran megbeszéltük, hogy indokolt esetben, ha anyagilag is kivitelezhető persze, kapjon lovat a gyerek, ha szeretne, és nem átmeneti hobbi jellege van a dolognak, illetve ha mégis megunná, lesz aki gondoskodjon róla megfelelően, de mivel nem tudjuk pontosan, hogy apuka miért is nem vesz lovat, és idáig akármilyen kiegészítést kapott a történet, az apuka kárára íródott, ez sosem fog kiderülni.

Lehet, hogy azért nincsenek jóban, mert nem ugrik apuka első szóra, ha a gyerek/ek kitalál/nak valamit.

Mellette gondolom gondoskodik róla, tud iskolába járni, meg vannak az eszközei, nem kell suli mellett a megélhetéséért dolgozni. Előfordulhat, hogy kényszeríti őt vagy őket, ha többen vannak a közös nyaralásokra is, amibe nem kér tőlük egy fillért sem.

Most meg szemét módon nem vesz lovat (azért a ló a téma, mert a lóvásárlásból, illetve a ló nem vásárlásból indult ki a beszélgetés), plusz nem állja hozzá az összes járulékos költségeket, a nagykorú lányának.

Akinek lehet, hogy egyébként nem is lenne napi másfél-két órája foglalkozni vele, vagy hamar elunná.

Nem izgatna a dolog különösebben, ha nem lenne nagyon egyoldalú a történet, amiben az apuka ki lett kiáltva közellenségnek a kérdező által, mert bár megtehetné, de nem vesz lovat.

Anyuka meg sehol sincs, aki esetleg, ha úgy látná, beszélhetne a férjével, hogy ugyan már drágám, milyen jó lenne...

Persze. Én is milliomos apuka vagyok, és nem veszek lovat, juszt sem.

Persze idáig, bár többször említettem anyukát, csak most került elő, hogy mennyit célozgatott, és a lányról is időközben tudtad meg, hogy tíz éve lovagol (holott a kezdetekben lovardába járt segíteni, és ott lovagolhatott valaki lován). Na mármost ha tegyük fel, hogy nem elsős egyetemista, akkor is 20-22 éves.

Páran jobban értenek a témához nálam, de szülői engedély/felelősség vállalás nélkül biztos, hogy nem engedik be a lovardába a 10-12 éves gyereket.

Most vagy apuka egy darabig állta a lovaglást, mint hobbit, vagy legközelebb olvasd vissza a kommentjeidet, mielőtt újabb titkos infó kerül nyilvánosságra.

Különben mindenki sorsát szívemen viselem, akit aljas módon hátulról közelítve állítanak (még név nélkül is pellengérre) esélyt sem adva az önvédelemre, egyre bizonygatva, hogy milyen rossz ember.

Hogy is mondtad? Hoztad a szintet, gratulálok...

Te turkálsz mások zsebében, és én vagyok az írigy... logikus.

Nem igazán izgat a véleményed, szóval ne törd magad.

Mindazonáltal, ha igaz a feltevésem, és te vagy a hányattatott sorsú milliomos csemete, ilyen hozzáállással nincs több kérdésem, hogy miért nem kapsz lovat.

Kicsi szivem, nem őriztünk mi együtt disznót, hogy ezt a hangnemet megüthesd velem szemben.

Szállj magadba, az a helyzet ha hazudozol, előbb-utóbb belebuksz, csúnyán. Megesik, ebből is tanultál.

Részemről befejeztem. Köszi a hasznos válaszokat a többieknek, én is tanultam belőlük.

A veled való kommunikációt a továbbiakban befejeztem. Idiótákkal nem vitatkozom. Lehúznak a szintjükre, és legyőznek a rutinjukkal.