Hogy kéne ezt elviselnem? (Lelki bántalmazás)

Question

A lényeg, hogy apám és anyám régóta nincsenek együtt, és kb 14 éve összeköltözött a nevelőanyámmal az apukám, egy idő után mi is jöttünk vele. Először minden jó volt és szép, de mikor megszületett a saját akkor gyermeke minden megváltozott, elkezdtünk teher lenni számára. Minden kis dolgon megsértődik, régen nem voltak barátaim, akkor ez volt a baja, most meg nem akar velük elengedni, mert én biztos pasizok (sose volt). Egyfolytában az örömlány szinonimáit használja rám. Úgy nőttem fel, hogy azt tanította, aki sminkel vagy rövid ruhát hord az örömlány, ezért én félek bármit is csinálni, ebből kifolyólag úgy nézek ki 19 évesen is, mint egy 10 éves. Egyfolytában az ízlésem csúfolja, nagy musical rajongó vagyok és imádom az irodalmat, szerinte ezek egy fogyatékos ember ízlésvilágának felelnek meg. Jó tanuló vagyok, matekot leszámítva mindenből ötös, de mindig azt mondja, hogy mese tantárgy bárkinek megy, sose dicsér meg, csak hallgatom, hogy a matek miért nem ötös. Vékony szálú a hajam, ezért mindig kopasznak hív. Egyfolytában elmondja, hogy semmi köze hozzám, olyanokat mond, hogy fulladjak meg. A testvéreimet ellenem fordítja, bemesél nekik mindent. Néha elő adja, hogy miattam alakult ki a gyomor betegsége. Más emberek előtt előadja, hogy ő a szuper anyuka, de ott is leginkább a fiúkat dicséri, engem meg átkot. Mindent rám fog, ha tele van a szennyes, akkor biztos az én ruháim, pedig erről szó sincs. Minden évben ki akar dobni, de még nem tette. Mindig elmondja, hogy nem érti, hogy nekem, hogy lehetnek barátaim, ha nem lenne muszáj ő nem állna szóba velem. Azt hiszi tökéletes ember, más pedig egy szemet. Nem tudom mit csináljak már, nagyon magányosnak érzem magam, nagyon sokan mondják, hogy jobb lenne nekik nélkülem (testvéreim is)

Válaszadó #2 · Accepted Answer

Ne várd meg, hogy ő dobjon ki téged.
Apád sem áll ki melletted?

Válaszadó #1 · Answer

A helyedben elmennék és többet nem nyitnám rájuk az ajtót.

Válaszadó #3 · Answer

Szokásos a nőknél jellemző hogy a mostoha gyermeket kiakarják túrni mert az ő gyermeküktől veszik el az erőforrásokat. Míg a férfiak tűrnek az új nőnek és a gyereküket elárulják, az új nő kivánsága szerint

Válaszadó #4 · Answer

Tűrsz, tanulsz, munkát vállalsz, majd elmész albérletbe. Búcsúzóul még kiverheted az első két fogát. (Inkább ne.)
Te is tudod, hogy nincs ott maradásod, felnőtt vagy, elmehetsz. Te ismered a lehetőségeidet, neked kell tudnod, hogy merre tovább. Nehéz lesz, sőt, iszonyú nehéz lesz, főleg, ha tovább akarsz tanulni, de mindig jusson eszedbe, hogy ez nem a te hibád, hanem a szüleidé, akikre nem számíthatsz.
Sok sikert kívánok, tényleg.

Válaszadó #5 · Answer

Ez egy szörnyű nehéz élethelyzet, egyedül a nagyvilágban, de mégis önállósodnod kell. Megvan az érettségid? Ez esetben helyezkedj el dolgozni, plusz mellette vállalj magánembereknél egyebet, pl kutyasétáltatás, babyszittelés, takarítás, hogy összejöjjön annyi pénz, amiből nem halsz éhen és bérelj egy szobát. Aztán majd lesz valami, megismerkedhetsz egy pasival, és ketten többre juttok (de ne bútorozz össze a legelső pasival, csak ha méltó rá), elvégezhetsz egy képzést, hogy jobban fizető állást találj. Ez a megterhelés szörnyen nehéz, de előrejutsz vele, hátra pedig ne is nézz.

Válaszadó #6 · Answer

A nappali tagozaton való továbbtanulást azonnal felejtsd el, ebből a környezetből kizárt. Nem azért, mert te alkalmatlan vagy, hanem mert ebben a családi háttérben nem maradhatsz. El kell költöznöd albérleti szobába és munka mellett tanulni. Nehéz sors jutott ki neked, de majd kikeveredsz belőle. Ne azzal foglalkozz, hogy ez a banya hogy pocskondiáz, majd eljön a te időd is nem a "fiúzásra", hanem a szerelemre. Az egyszerűen csak jön.

Válaszadó #7 · Answer

Hülyeség az érzelemmentesség, ez a nő azért gyülől mert nem a gyereke vagy,és a szemében vetélytársa vagy a saját gyerekével szemben.
Tönkre akar tenni ki akar túrni hogy az ő gyerekének jusson minden.
Bármi amit mondd ezt a cél a szolgálja, nem benned van a hiba.

Válaszadó #8 · Answer

Nem tudom mit csináljak már, nagyon magányosnak érzem magam, nagyon sokan mondják, hogy jobb lenne nekik nélkülem (testvéreim is) ??????????????Arra esetleg nem gondolsz, hogy NEKED (is) jobb lenne --- nélkülük?
Miért mindig a mások java, jóléte az elsődleges?
A TE vágyaid, a TE szükségleteid, a TE életed nem számít, csak az, NEKIK mi lenne előnyös? Amíg elfogadod, hogy onnan nézd a világot, ahonnan NEKIK jó, addig önmagad kezét-lábát kötöd gúzsba, úgy meg lehetetlen szabadulni!19 éves vagy, tehát előnyöd, hogy nagykorúként sanszod van magad mögött
hagyni a jelenlegi mérgező légkört.
Azon lépj túl, hogy egyik, vagy másik szülőd támogatására vágyj, az ő viselkedésüktől, "szülői szeretetüktől" tedd függővé a lehetőségeidet! Már pontosan tudod, ki az a kettő (három, akárhány) ember, akire nem számíthatsz. Az önállóság útjára kell lépned. Sulit, munkahelyet olyat találni, ami különválásra is lehetőséget biztosít.
Ha eltemeted saját magadat az érzelmeid, a megbántott lelkivilágod alá, azzal törődsz, milyen jelzőket vágnak a fejedhez, addig mások jóindulata híján nem lesz kilépés a jelenlegi helyzetből. Egyenlőre tudatosítsd magadban, hogy ha senki nincs, aki téged pártoljon, ez a meló rád marad. Fogadd el, hogy egyenlőre elég, ha tudod: nem vagy kopasz, nem vagy h.lye...stb. Különben idővel elhiszed, amivel bántanak.Minden évben ki akar dobni, de eddig nem tette? Nem fogja tudatni veled, hogy azért nem, mert szüksége van arra, hogy legyen, akin kiélje magát, aki esetleg kényelmesebbé teszi a mindennapjait, vagy amint olyan helyzetbe kerül, hogy melózik, önálló keresettel bír, akkor havonta le lehet majd zsarolni tőle valamennyi pénzt, mondván, hogy ne legyen "ingyenélő", hanem jó testvér?
Az ilyet ne féltsd, hogy későbbi esetleges lelkiismeretfurdalás, vagy pl. szeretet tartja vissza attól, hogy kirúgjon téged, tehát --ha már idáig nem tetted-- igen gyorsan kezdd el az önállósodás, költözés lehetőségeit megtalálni. Nem gondolkodtatott el még az, hogy ha ennyire utálnak és felesleges konc vagy, akkor ugyanvajon miért is nem rúgtak még ki a híd alá? Elvégre büntetlenül megtehetnék.
Bármikor. (ha jól értesz...bármikor!) És akkor mit lépsz?
Engedelmesen elpusztulsz, ahogy azt ma elvárják tőled? Vagy mit teszel?
Ne sírdogálj, hanem előre gondolkozz és cselekedj végre!
Nyári munkalehetőséged semmi? Barát, barátnő, távolabbi rokon?
Tovább tanulsz: kolesz, vagy valami egyéb menekülési útvonal?
Persze: magányosnak érzed majd magad még azután is, ha sikerül meglépned, de akkor legalább tudni fogod, miért van ez így.
Lépj, mielőtt azzal vágják el a szabadulásod útját, hogy nem csak az önbecsülésed,
de esetleges jövedelmedet le kell adnod cserébe pl. a napi kosztért, kvártélyért!
Szeretném látni a képüket akkor, amikor TE közlöd velük, hogy "ennyi volt, te mész el otthonról". Lehet, úgy járnál, mint többen, hogy akkor másképpen beszélne az, aki ma elhiteti veled, hogy még neked kéne hálásnak lenni azért, ha tönkre akarnak tenni, ambícióid letörni, eredményeidet, jövődet semmibe venni.Vagy lépsz, vagy elfogadod, hogy később is főállású "selejt" leszel. Épp, mint eddig.
Ezen az állapoton POZITÍV IRÁNYBAN te tudsz változtatni, rájuk hiába vársz.
Szurkolok neked, annál inkább, mert tudom, nem vagy egyedül a problémáddal. Vannak még szülők sokan, akiknek eltökélt szándékuk, hogy utódjaikon állnak bosszút a maguk elcseszett életéért, kilátástalanná tegyék a jövőjüket, megutáltassák velük
az életet. Tegyél végre magadért, legalább te maradj a magad pártján!
Sok sikert! Amit úgy érhetsz el, ha érzelmek helyett az értelmedet teszed előtérbe,
a tőlük független jövődet pedig a józan ész diktálta tettekre alapozod. Mielőbb.

Válaszadó #9 · Answer

Hát ne egy ilyen hárpia véleménye legyen mérvadó az ügyben, hogy tovább tanulsz-e vagy sem. Ha ilyen sok ötösöd van, akkor sem buta, sem lusta nem lehetsz. Ha tovább tanulsz, és elmész kollégiumba, akkor kevesebbet leszel velük együtt, és ez talán mindenkinek jó lesz. És ott tudsz új emberi kapcsolatokat kiépíteni.Az meg hülyeség, hogy a pasiknak csak olyan lány kell, aki erősen sminkeli magát, engem ez inkább taszított sokszor.

Hogy kéne ezt elviselnem? (Lelki bántalmazás)

Kapcsolódó kérdések: