Hogyan viszonyúljak egy olyan anyához, aki kimondja a gyerekeinek azt, hogy a gyerekvállalással es az apámmal mennyire elszúrta az életét?

Amigy nincs gyereked nem tudod mekkora lemondasokkal jar. En egyreszt megertem anyukad erzeseit de a viselkedese elfogathatatlan!

Sajnallk nagyon nehez lehet igy felnoni. Lehet mindkettotoknek jot tenne ha nem igazan tartanatok a kapcsolatot. Probald magad olyan emberekkel korbe venni akik szeretnek es figyelnek rad. Esetleg egy pszicholgus legkesobb gyerek vallalas elott h helyre tudd ezt tenni magadban.

Biztos nagyon nehéz, de legalább őszinte.

Arra nincs ötletem, hogy hogyan viszonyulj hozzá, költözz el, amint tudsz, mindkettőtöknek jobb lesz.

Egyébként pont ezek azok az esetek, amiért én simán el tudom fogadni, ha egy nő nem akar gyereket. Annak mindig oka van. Ezért kellene ezt a társadalmi nyomásgyakorló dolgot leépíteni már. Egy boldogtalan anya csak egy dologra képes: hogy boldogtalanná tegyen egy családot.

Szerintem a maga fura módján téged is ettől a szituációtól próbál megóvni - csak azzal nem számol, hogy más embereknek meg pont ez a boldogság receptje.

" El sem tudnám őt képzelni unokázni" hát ne is képzeld, mert bizros nem fog. Ne nyomorítsd már tovább az ingyen bébiszitterkedéssel, ha már titelet is csak kényszerből nevelt, mert apuci lelépett.

Gondolom apuka erőltette hogy legyen gyerek, lelépett, új életet kezdett, ő meg gürizhetett a gyerekekért akiket nem akart és nem szeretett.

Végülis tisztességes vokt tőle hogy apátokhoz hasonlóan nem lépett le, nem adott otthonba titeket.

Szerintem el kéne mennie pszichológushoz, és elkezdenie élbi. Sosem késő. Ha lenne valami boldogság az életében, lehet később hozzátok is jobban viszonyulna. Nem csak az elbaxott életére emlékeztetnétek.

Persze ehhez az is kell hogy ne élősködjetek rajta, élhesse az életét.

És egyre több ilyen lesz. Semmi jó nem származik abból ha az emberekre gyerekvállalást kényszerít a kormány, a társadalom, akár pénzzel, akár zaklatással, vagy bármilyen más erőltetéssel. Vannak emberek, férfiak és nők egyaránt akiknek egész egyszerűen nem való gyerek, ők később sem fogják egycsapásra megszeretni, sőt! Pontosan ugyanazt fogja átélni a család, amit itt a kérdésben láthatunk. A minőséggel többre mennénk mint a mennyiséggel... ez kinek jó? Kinek jó így felnőni? :(

Hogy hogyan viszonyulj hozzá? Hát. Minimalizáld a kapcsolatotokat. Szerintem ez a legjobb, amit tehetsz.

".Csak is egyetlen vágya van, hogy ujra úgy élhessen mint egy tinédzser. Minden anyai feladatát csak is megfelelési kényszerből csinálja."

Milyen anyai feladatai vannak, amit még csinálnia kell, mikor 23 éves felnőtt vagy? Biztos nem tudod elképzelni, hogy egyedül felnevelni gyerekekt minden, csak nem könnyű és fáklyásmenet, rengeteg lemondással jár. Most, hogy felnőttetek, szeretne végre kicsit gondtalanabbul élni és élvezni az életet.

"akkor miért nem adott oda apádnak"

Az apák 90%-a inkább világgá szaladna, mintsem beválalljon ekkora kötelezettséget. Hévtvégente örülnek a gyereknek, de minden nap 0-24 nem akarnák.