Ha itt valakinek van paranoid skizofrén hozzátartozója, beszélnétek az állapotáról, a helyzetről?

#10

Egyáltalán nem volt börtönben tartva, külön lift lett neki beszerelve, hogy ki tudjon jönni, kapott mozgáskorlátozottaknak való elektromos biciklit, stb. Ismétlem, ő az aki senkit nem enged be, az 5 éves gyerekét meg akarta verni, mert nem tudta ki az, nagymamámat is agyba főbe veri. Szóval k*rva jó lenne, ha nem ítélkeznél ismeretlenül, úgy, hogy lóf*szt nem tudsz a helyzetről.

Azt a mamát fel kellene jelenteni és kijelölni valamelyik másik családtagot gondnoknak!

Szerencsétlen basszus, és még a rokona is az "ő hibájának" rója fel a viselkedését.. Egy pszichés betegtől nem lehet elvárni, hogy jól viselkedjen, meg elítélni, ha nem teszi, hiszen beteg. NINCS BELÁTÁSSAL A TETTEIRE!

Szerencsétlen férfi, ha mamának nem ment, be kellett volna fektetni pszichiátriára amíg beáll a gyógyszere 3-4 hétre, majd ha kijött eljárni támogató csoportokba meg ilyesmi, hogy körülötte legyenek más emberek, a való világ.. 15 év elzárás után tényleg bárki megkattan, nemhogy egy pszichés beteg, ez valóban kínzás, ezért zárják a bűnözőket is börtönbe, mert elzárva a világtól eléggé szenvedés, pedig nekik még társaság is jut. Nem lehet elítélni a pszichés beteget a viselkedése miatt. Egy két nehezebb időszak, kényszerzubbony, rendőrségi segítségkérés, gyógyszerbeállítás, lehet, hogy most rendes élete lehetne. Értem, hogy jót akart az anyja, de nem tett jót neki!

Szia, sajnos nekem édesanyàmnak van ilyen betegsége, olyan szintű, hogy nem tud magàról egyàltalàn gondoskodni, egy szociàlis intézményben lakik. 30/N vagyok, sajnos az egész gyerekkorom egy rakat kaka volt miatta, mindig tudtam, hogy valami gond van, de senki nem akarta elhinni, amíg veszélybe nem kerültem. Azt is fel kell dolgoznom, hogy az én anyàm soha nem viselkedett anyaként, és màr soha nemis fog tudni. Soha többé nem szàmíthatok rà sem érzelmileg, sem pedig fizikailag. Ő olyan, mint egy szobanövény, a gyógyszerei teljesen letompítjàk.

Egyébként 63 éves, és màr évek óta így van.

Elmondàsokból tudom, hogy màr fiatalkoràban is voltak mentàlis problémài, csak akkor még nem volt ennyire fejlett a pszichológia, pszichiàtria.

Többször voltam vele a zàrt osztàlyon, borzalmasan nehéz volt. Nem akarta bevenni a gyógyszereit, emiatt azóta havonta abilify injekciót kap.

Nyílvàn függ minden attól, hogy mennyire súlyos a betegség, de szerintem a skizofrénia csak pszichoteràpiàval nem gyógyítható, csak kezelhető pluszban, gyógyszer mindenképp kell, sajnos az ilyen beteg kiszàmíthatatlan. Hiàba vagy a gyereke, az anyja vagy a tàrsa, itt nem létezik szeretet, egy pillanat alatt elborul, és bàrmilyen baj megtörténhet, lehet önveszélyes és közveszélyes is. Gondoskodni kell róla, hogy mindenképp kezeléshez jusson.

Sajnos az én anyukàm élete tönkrement. De bízom benne, hogy nem mindenkinek ilyen súlyos a betegsége. Az biztos, hogy a hozzàtartozót brutàlisan meg tudja terhelni érzelmileg, fizikailag, mentàlisan. Vannak hozzàtartozói csoportok. Ajànlom a pszichológushoz fordulàst a feldolgozàs érdekében, mert a környezetében élők élete is tönkremegy.

Anyukámnak volt skizoeffektív zavara. (sajnos már nem él, elvitte a covid-19)

Egyik nap felhívott azzal, hogy "a rendőrök..." majd dulakodást hallottam és megszakadt a vonal.

Csak másnap délelőtt jött. Haza. Kiderült bevitték a rendőrök a pszichiátriára.

Egész éjjel hívtam a telefonját, a rendőrséget is, letagadták, a telefonját nem vették fel a nővérek.

Azt állította, nem akart kimenni a volán irodából ezért vitték el.

Amikor már kezelést kapott, kitisztult az elméje, elmondta, hogy azt hitte hamis bérletet adtak neki el, és jelenetet rendezett. Ezért vitték el.

De a kezelésre nehéz volt rávenni.

Azt hitte összeesküdtünk ellene. Én a pszichiáter lánya vagyok! Nem az övé. A munkatársait is zaklatta, mert azt hitte ki akarják rugatni. Azt nem tudta megmondani, hogy a saját lánya akkor hova lett, ha nem én vagyok.

Kihívta ránk a rendőröket, mert azt hitte meg akarjuk ölni. Azt hitte meg akarom mérgezni. Kizárt a házunkból. Megütött. Akkor készültem egyetemre, semmiben nem számíthattam rá. Apám meg alkoholista volt...

A ballagási ünnepségemen is hallucinált. Nagyon nehéz volt. Féltek tőle. Zaklatta a szomszédokat.

A gyógyszeres kezelés után rendbejött. De nem dolgozott soha többé. Viszont ellátta magát, ügyvéd nélkül pert nyert a nyugdíjfolyósító ellen(el akarták venni a rokkantsági ellátását!)

Nagyon okos nő volt.

A gyógyszerek eltompították.

Szörnyű ez a betegég. Rettegek, hogy egyszer nálam is előjön.