Mit tennétek ha a 17 éves lányotok egy 16 éves fiútól terhes lenne és megakarják tartani?

Hát én ultimátumot adnék vagy abortusz vagy örökbeadja a gyereket.

17 és 16 éves ne akarjon gyereket vállalni. Nem tudják mi vár rájuk. Teljesen elcseszik az életüket ha kamaszként gyereket vállalnak. A szüleiknek születne az "unoka". Mert nem a tini anyuka és apuka látnák el és tartanák el, hanem a nagyszülővé vált 45-50 év körüli szülők.

"Szerintem senkinek nincs joga abortuszra kényszeríteni a gyerekét.

Legalábbis én nem tenném. (Beszélgettem már a lányommal, ő jelenleg azt mondja, hogy egyből menne abortuszra, amivel nem feltétlenül értek egyet, de ennek ellenére támogatnám benne maximálisan. Joga van dönteni, akk is, ha csak 16 éves.)"

Amíg szülőként én tartok el egy kiskorút, addig minden jogom megvan beleszólni az életébe. Az abortusz ebben az esetben az egyetlen megoldás. Kamaszként nem látná át, hogy mi vár rá. Mit jelent az, ha gyereke lesz 15, 16 évesen. Azt sem nagyon értheti, hogy egy gyerek nem olyan, amit ha megununk akkor beadjuk a "zaciba". Onnantól többet nem lesz "régi" az életük.

Leülnék vele négyszemközt beszélni, és nyugodtan elmondanám, hogy 3 lehetősége van, mindegy melyiket választja, én tiszteletben tartom:

1. Abortusz

2. Örökbeadás

3. Megtartja a gyereket, de akkor iskolát abbahagyja azonnal és megy dolgozni meg a párjával albérletbe.

Ha ahhoz elég felnőttnek érzik magukat, hogy bevállaljanak egy gyereket kvázi gyerekként, akkor ahhoz is legyenek elég felnőttek, hogy a saját lábukra álljanak. Én nem tudnék (és őszintén szólva nem is akarnék) egy felelőtlenül becsúszott, majd még felelőtlenebbül megtartott gyereket eltartani és elviselni. Se pénzem se türelmem nincs rá. Tudom, a kisgyerek nem tehet semmiről, de a "szülei" igen. Arról nem is beszélve, hogy ennyi évesen szinte 100% az esélye, hogy a baba születése után szétmennek. Ennyi évesen a nagy semmire gyereket vállalni szó szerint a cigányok szintje. Ezt nem támogatom, akkor sem, ha a saját gyerekemről lenne szó.

Őszintén, a születendő gyereknek is egy pokol lenne, ha ilyen környezetben kéne felnőnie, hogy a szülei gyerek létükre papás-mamást akartak "játszani", majd később rájöttek, hogy ez nem csak abból áll, hogy néha odamegyek a gyerekhez és gügyögök neki pár sort.

Választhat az abortusz, örökbeadás vagy az albérletbe költözéssel a párjával.

Ha volt eszük gyereket csínálni, akkor eltartani is legyen eszük. Persze nem ilyen durva lennék, de elbeszélgetnék velük és az apuka "szüleivel" hogy hogy képzelik el.

Ha albérletbe nem tudnak költözni, akkor örökbeadás vagy abortusz marad. Egy 16-17 év körüli kamasz még teljességgel alkalmatlan szülőnek, a mai világban meg ez a kor nem erről kell hogy szóljon. Tudom a középkorban normális volt 16-17 évesen szülni, de akkor jó ha 40 évig éltek emberek.

Ma már nagyon más világ van. 17 évesen aki szül az biztosan elcseszi az életét, még ha akar is gyereket. Nem végezheti el az iskolát, hanem mehet estire, úgy érettségizhet. Kimarad egy csómó minden az életéből, ami a gyerektelen kortársainak mind meglesz. 25-30 évesen szoktak ezek a tinimamik rájönni, hogy "még most fiatalok és nem a jelenlegi kapcsolatában akar megmaradni". Ezért ilyenkor beindul a pasizás és a gyerek háttérbe kerül. Feltéve ha a gyerekcsínáló apuka nem lép le egyből amint megtudja hogy teherbe ejtette a csaját. Mert ebből is rengeteg van.

Jellemzően a nagyszülők lépnek a szülői szerepbe. Nem tud olyan családi kötelék kialakulni, mintha már érettebb 25-30 év körüli korban szült volna az anyuka.

Ha nincs támogató család a tinimamik munkalehetőségei sokkal rosszabbak.