Miért akarnak rosszat a szülők a lányuknak?

Egy ismerősről van szó, 38 éves nő már, a szüleivel él együtt, ráadásul a volt házasságából van egy 15 éves fia is.

Azt a nőt kiskora óta hajtja az anyja, ha már le mert ülni olvasni pár percre, egyből rászólt, hogy sok tennivaló van, mosogasson, takarítson, stb...gyakorlatilag egy percet sem pihenhetett. Az apja nem szerette őt, nagyon elnyomták, ami most érződik rajta, saját pénzéből fizette a főiskoláját, a szülei semmiben se támogatták, sőt, kikövetelnek tőle a mai napig mindent, fizetését, stb...

Már nagyon éleződik a feszültség közöttük, fiatalabb korában öngyilkosságon is gondolkodott az anyja miatt.

Elég kis szerencsétlen nő lett belőle, nem is nagyon tud magának társat találni a gyereke miatt(is).

Ez a nő nagyon kedves, segítőkész, egyébként tanár, kisgyerekekkel foglalkozik. Láttam róla gyerekkori képeket, egy nagyon aranyos gyerkőc is volt, olyan kis kedves, visszahúzódó, szerény.

Többször voltam náluk, jól ismerem a családot. Csak sokszor beszélgetek vele, és rengeteget sír emiatt.

Viszont van egy nagyszájú, közönséges húga ennek a nőnek, akit viszont szeretnek, kedvelnek a szülei.

Az anyján látni, hogy sátáni gyönyörként éli meg, hogy a lánya ilyen kis szerencsétlen, nincs senkije, élvezi ezt, de ha lesz valakije, elkezdi fúrni a lányát ő is, meg a nő húga is.

Mintha azt látnám, hogy aki kedves, meg aranyos, jó ember lett, abba rúgnak hatalmasat, aki meg közönséges, műveletlen valaki lett, azt favorizálják.

Ja, ennek a nőnek van diplomája, több oklevele, stb, lehet, ez irritálja őket? Nekik nincs ilyesmi, az apja kifejezetten olyan, ha valaki okosabb mer lenni nála, azt egyszerűen leugatja, semmibe veszi. Egy közönséges bunkó.

Jó látom, hogy ez egy beteg dolog a szülők részéről?

Hogy lehetnek ilyen szülők?