Meddig szólhatnak bele a szülők a gyerek életébe ha az már leérettségizett, betöltötte a 18-at és már munkahelye is van?

Komplex téma.

Szögezzük le, vannak bizonyos ökölszabályok, ez pedig kb az "ameddig az én kenyerem eszed" kezdetű. Kevés aljasabb dolgot tudok elképzelni szülői részről, mint ezzel visszaélni, mégis le kell nyelni a békát, mert ameddig ők finanszíroznak valamit, valahol joguk van bele is szólni.

Viszont ugyanez igaz fordítva is: ha valamit finanszírozol saját magadnak, akkor azzal a pénzzel igenis azt csinálsz, amit akarsz, senkinek semmi joga beleszólni abba, hogy mit kezdesz a saját kereseteddel. Ha ráadásul nagykorú is vagy, akkor ennyi.

Na és itt jön a gond, mert a szülők - főőőleg a lányos szülők - általában nagyon nehezen emésztik ezt meg. Ilyenkor a probléma nem is az, hogy elmégy e a pénzedből, hanem, hogy ez milyen konfliktusokat szül majd. A probléma nem az, hogy elmégy e, hanem a kommunikáció, ugyanis, ha jól a képükbe vágod, hogy "én kerestem meg rá a pénzt, nektek ehhez semmi közötök", akkor egy igazi hálátlan p1csa módjára viselkedsz, aki eddig a pénzért engedelmeskedett otthon. Szóval ezt ne! :)

A másik dolog, hogy azt figyeltem meg, hogy a lányok, akik a szülői szigorra panaszkodnak, azok általában tettek is érte - vagy nem tettek ellene. Tipikus lányos viselkedés, hogy már azt is sértésnek veszik, ha megkérdezik, miért csinálják úgy a dolgaikat, ahogy, vagy éppen, hogy mire költik a pénzüket. Valamiért a csajok nagy része irtózik attól, ha el kell számolniuk az életükkel, de még akkor is, ha nincs semmi gond. Ilyenkor az egyik fele fülét farkát behúzva próbál úgy tenni, mintha eleget tenne a kérésnek, a másik fele meg hangos lázadásba, hisztibe csap.

Pl az egyik csaj ismerősöm tök jó példa. Ő is mindig arra panaszkodott, hogy a szülei még 30 évesen is gyerekként kezelik, mert beleugatnak, hogy hogyan pasizzon. Aztán kiderült, hogy annyi történt, hogy miután néhány balul sikerült párkapcsolata után sorra otthon bömbölt mint egy kislány (27 évesen akkor még), a szülei azt tanácsolták neki, hogy amíg nyelvvizsgára készül, inkább ne pasizzon, ne rontsa már el. Erre ő jól megsértődött, és ajtót csapkodva elviharzott, majd később inkább nem vallotta be otthon, ha volt pasija. Na most itt abszolút állt a kérdés, hogy mégis miért néznék felnőttnek, ha úgy viselkedik, mint egy hülye kamasz?

A feleségem is végigjárta ezt a kört. Ő igazi konfliktuskerülő volt, és amikor az anyja bele akart szólni, mit és hogyan csináljon, akkor mindig jól összehúzta magát, és megpróbált látszólag eleget tenni, de közben meg a saját elképzelését is megtartani. Persze, ez utólag balul ütött ki, akkor meg bepukkadva hallgatta némán a szidást, és nem változtatott semmin, nem mondott semmit. Később már rájött, hogy attól, hogy beleszólnak, az még nem kritika, nem kell ettől megijedni, nem kell félni. Azóta már képes azt mondani az anyjának, hogy "anya, lehet, hogy neked van igazad, de én akkor is így gondolom". Utólag képes azt mondani, hogy "hát igen, ezt elrontottam, de ez van, megtanultam". Röviden: elkezdett felnőtt módon viselkedni. Azóta az anyósom soha nem is kezdett el vele harciaskodni, vagy beleszólni az életünkbe, mert látta, hogy felnőtt emberek vagyunk, nem kell fogni a kezünket.

Szóval ezt tanácsolom neked is. Ha érzik rajtad, hogy felnőtt módon viselkedsz, kommunikálsz, akkor náluk is megszűnik a féltés. Ha te teljesen felelősségteljes felnőtt módjára viselkedsz, ők mégis beleszólnak mindenbe, akkor sajnos kemény dió, de akkor is fel kell vállalni a konfliktust, mert nem maradhatsz örökre a gyerekük, neked is önállósodni kell.

18 évesen oda mész ahova akarsz. Beleszólhatnak hogy fizesd a rezsidet meg a kajádat, hogy takaríts magad után, de nem korlátozhatják a szabadságod.

Ha kitesznek ,mert nem maradsz engedelmes kiskutyus mint eddig akkor nem kár értük.

Nevelni a gyereket nem 18 évesen kell és a szülőknek is meg kéne tanulni , hogy nem.parancsolhatnak élete végéig senkinek sem.

Némelyik elszáll a hatalomvágytól, hogy valaki évekig engedelmeskedik, aztán ellentmond majd jönnek az undorító szöveggel, hogy amíg az én kenyerem eszed....senki nem kért senkit hogy szüljön , ocsmányság ezzel zsarolni bármelyik gyereket.

Mert önzőek és birtoklóak és nem hajlandóak tudomásul venni hogy a gyerek felnőtt.

Ne viselkedj úgy, mint egy 12 éves, állj ki magadért, vállalj felelősséget, a szüleidet pedig szépen tedd helyre, amikor helyre kell őkte tenni. Ennyi.

Azert tegyuk hozza, hogy 18 evesen, sot 19 evesen is vannak olyanok, akik eretlenek, gyerekek meg. Masok pedig mar 16 evesen is komoly felelossegteljes fiatalok.

Lehet, hogy a kerdezo is ilyen keson ero tipus.