Az én keresztfiam 20 hónaposan halt meg, imádták, nagyon sokára sikerült, mire megszületett. Az anyukája a fülem hallatára mondta azt, hogy atyaisten, de jó, nem kell ezután hajnaltól napestig után a futkosni... voltunk annyira intelligensek, hogy nem tettük szóvá, és mint kiderült, ő nem is igazán emlékezett később arra a néhány órára :(
2015. jan. 8. 15:32
Hasznos számodra ez a válasz?
12/42 A kérdező kommentje:
Nos azt éppen tudom, hogy mit kéne éreznie, mutatnia, mert 2 is ismerősöm, barátom volt pontosan ebben helyzetben és végig ott voltam mellettük. Másrészt már én is rengeteg dolgot megéltem annak ellenére, hogy csak 21 vagyok. 19 éves koromig olyan dolgokon mentem keresztül ami 10 életre is elég. És, bár az tény, hogy ezt nem tudom megérteni és csökkent a szimpátiám az szóban forgó iránt, de nem szeretnék ítélkezni... Épp ezért a kérdés! :)
2015. jan. 8. 15:34
13/42 anonim válasza:
De biztosan érdekli. Te nem tudhatod, hogy elfojtja-e vagy sem. Ez nem mindenkin látszik ugyanúgy. Nem mindenki ugyanúgy reagál, viselkedik azonos helyzetekben. Nem várhatod el mindenkitől pont ugyanazt. Ezért teljesen felesleges más ismerőseidhez hasonlítani, akik átmentek hasonlón.
Biztosan érdekli, fáj neki, sok idő lesz, amíg feldolgozza. Ettől függetlenül lehet, hogy nem sírdogál, nem panaszkodik, nem sajnáltatja magát, hanem csinálja a dolgát, mert azzal a saját figyelmét is el tudja terelni. Meg gondolom, más is van a családban, akikről gondoskodni kell.
2015. jan. 8. 15:38
Hasznos számodra ez a válasz?
14/42 anonim válasza:
En az Edesapam vesztettem el, valamint a nagynenem, mindkettejuket imadtam. viszonylag hamar feldolgoztam, nehany het utan tuljutottam rajta, sajnos senki nem orokeletu, Isten akarta igy. Persze ettol meg sokat gondolok rajuk, nosztalgiazok, hianyoznak.
2015. jan. 8. 15:52
Hasznos számodra ez a válasz?
15/42 anonim válasza:
Sírj helyette is ha annyira érdekel, hogy miért nem sír.
2015. jan. 8. 15:54
Hasznos számodra ez a válasz?
16/42 anonim válasza:
Valamit nem árt megjegyezni: SOHA nem tudhatod, mi van a másik emberben.
2015. jan. 8. 15:54
Hasznos számodra ez a válasz?
17/42 anonim válasza:
Mindenki úgy kezeli a halált és a gyászt, ahogy tudja. Senkin nem lehet számonkérni, hogy nem zokog elég hangosan, nem jár elég sokáig feketében, vagy nem vágja haza az egész életét úgy, ahogy azt a környezete elvárná tőle. Sokan megadják a cirkuszt a népnek, de ettől még nem szenvednek jobban, mint az, aki semmit nem mutat kifelé. Nem látsz a lelkébe, a szívébe, az életébe! Fogalmad nincs róla, mit gondol vagy érez, csak azt látod, amit akar, hogy láss. Mindenki úgy gyászol, ahogy tud.
2015. jan. 8. 15:59
Hasznos számodra ez a válasz?
18/42 anonim válasza:
Mit foglalkozol mások magánügyével? Semmi közöd hozzá!
2015. jan. 8. 16:02
Hasznos számodra ez a válasz?
19/42 A kérdező kommentje:
18-as mégis honnan szeded, hogy semmi közöm hozzá? Azt tudtommal nem írtam le, hogy melyik közeli hozzátartozómról van szó, vagy hogy az utca csöveséről... Nem tudhatod esetleg azt sem, ha mondjuk az apámról van szó.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: