Mi a véleményetek a hozzáállásomról?

18-as vagyok.

Ezt is hozzátenném: úgy visekedsz, mint a nagymamám. Egy hónap után bemutatta a kedvesemet. Otthon nem alhatott, mert a nővérem nem engedte (irigy kutya…), ezért a nagymamámnál aludt (tőlünk öt percre lakik). Én viszont nem alhattam vele. Egy év után eljegyzést tartottunk, és utána végre megengedte: az egyszemélyes ágyon az együtt alvást, nehogy már kényelmes legyen. Előtte meg folyton hisztizett, hogy ribi vagyok, bordélyházat csinálok a házából. Most, hogy immár egy évtizede vagyunk együtt, már kiérdemeltük, hogy franciaágyon alhassunk nála, ha abban a városban vagyunk.

Azalatt az egy év alatt egy csomószor elutaztam hozzá napközben úgy, hogy estére hazaérjek (pedig több órás út volt), otthon pedig nem egyszer hotelban aludtunk (mert a legelején még a házában sem aludhatott szegény férjem), aztán amikor már nála aludhatott ő, de én nem, akkor parkban, mosdóban, és megintcsak hotelban voltunk együtt. Pénzben egy brutális volt, de kit érdekel, álszentek sosem tántoríthattak el minket.

Mennyivel egyszerűbb lett volna együtt aludni esténként, azt a pénzt meg valami normális dologra költeni. Édesanyám egy mukkot nem szólt, nagymamám azóta imádja a férjemet, a testvéremet meg (a titokban odaköltöztetett élettársával, aki tojik arra, hogy a kezét megkérje) kidobták otthonról.

Éljen: az élet egyenlített.

Hát nézd, én 3 hét múlva leszek 18, 5 hónapja vagyok a barátommal, de pontosan azt csinálja velem anyum, mint te a lányoddal.

Bár a mi esetünk szerintem annyiban speciálisabb, hogy elég korán elmart maga mellől, szóval nem mondanám, hogy jó, vagy mély a kapcsolatunk.

Tudni kellene, mit gondol erről a lányod.

Most az én esetemet írom le, egy új nézőpontnak talán jó lesz.

Amikor anyám ezt csinálja, mérhetetlen dühöt érzek iránta. Számolom vissza a napokat, hogy 18 legyek, és azt csináljak, amit akarok. Az se hatna meg, ha kidobna itthonról. Azt is vedd itt figyelembe, hogy aki tiltva nevel, hazudni tanít.

Először a fiú szeptemberben, gólyabál után (mi, végzősök szerveztük) aludt itt. Persze külön szobába lett ágyazva nekünk, gondolhatod, nála aludtam. Felkeltem 15 perccel a szüleim előtt, és átmentem a saját helyemre. Innen indult.

Azóta szedek fogamzásgátlót a tudta nélkül, mondjuk az árának a megszerzése neccesebb, de szerencsére beszáll a barátom, így már megoldható. A nődoki suliidőben rendel, ad igazolást, de e-naplóba be van írva, ha hiányzok. Arra is kell valamit hazudni, hogy hol voltam, hiába ugye le van igazolva. Holnap megyek életem első rákszűrésére, persze sejtése sincs erről se.

A szilveszteri meg egy farsangi bulit apa segítségével a másik városban lakó barátomnál töltöttem, persze buli nem volt, együttalvás annál több. Akkor még nem szex, csak alvás.

Egyszer, január közepén felvetettem, hogy nálunk hadd aludjunk együtt. Oltári nagy veszekedés lett belőle, nem tudta megindokolni, hogy miért, de nem engedte. Akkor a fejéhez vágtam, hogy mit hisztizik, már úgyse vagyok szűz.

Az voltam még, de valahogy jól esett ezt odavágni.

Az egésznek a fintora, hogy nálunk történt meg az első szex, úgy, hogy anyám is itthon volt, egy hónap múlva. Hétvégén képes voltam beteget tettetni, hogy ne vigyen magával az anyjához 2 napra, hanem otthon maradhassak. Persze, hogy átjött a barátom, és persze, hogy volt szex.

Mindezt úgy, hogy szégyen vagy nem, soha nem beszélt velem szexről, a fogamzásgátlás szerinte hülyeség, mert kefélés = gyerek; minden tudásom a netről + biosz óráról van.

Ami hátrányát én érzem, hogy néha kicsit fárasztó ez a hazugságspirál, amibe kerültem, de már nyilván csinálom, jobbat nem tudok tenni. Meg félek a holnapi vizsgálat miatt is, jó lenne, ha eljönne és együtt várhatnánk a soromra a rendelőben, de végülis magának köszönheti, hogy nem így alakult. Meg az se lenne hátrány nyilván, ha nem a kajapénzemről kellene lespórolnom azt a havi közel 3 ezret, amibe a gyógyszer kerül.

De most jó, most kb nyugi van, bár néha nagyon megijedek a gondolataimtól, hogy mi lesz majd, ha egyetemre megyek, kezdve onnan, hogy akkor se fogok hazajönni hozzá, ha muszáj lesz. Aput majd látogatom a munkahelyén, nem jó megoldás, de legalább valamilyen.

Tehát ez lett a vége annak, hogy anyám a vaskalapos fejét a homokba dugta.

Ennyire, kérlek, sose engedd eltávolodni magadtól a lányodat!

Nem leszek itt népszerű a véleményemmel, de én 16 éves korom óta együtt alszok a barátommal.

Nem volt szex egy évig, petting pedig kb 4-5 hónapig, nem amiatt aludtunk együtt, hanem az összebújás, éjjelig beszélgetés, egymás karjaiban elalvás, reggel együtt ébredés stb miatt.

Pedig a barátom 18 éves volt ekkor, de amíg én nem álltam rá készen, nem is próbálkozott.

Ha meg szexelni akarnak, mégis milyen már az, hogy megteszik, aztán a fiú átmegy külön aludni?? Sokkal meghittebbé tenné a kapcsolatukat, hogyha utána összebújnának, beszélgetnének, stb.

20/L

Azt írta itt az egyik lány, ha betölti a18-at, azt csinál, amit akar, az sem érdekli, ha kidobják otthonról miatta. Hàt ez egy lehetséges jövőkêp nálatok is. Ha betölti a 18-at, és továbbra sem engeded mellé a fiút, mrgeshet, hogy lelép. Ha meg ezután nem támogatod, otthagyja a sulit, és inkább dolgozni fog, és jól elcseszi az életét. Mert ebben a korban több az érzelem, mint az ész.

Nrm mondom, hogy îgy lesz, de megeshet.

Ha meg úgy tervezed, hogy 18 fölött màr lehet, akkor nem értem mi múlik ezen a 3hónapon számodra.

Teljes mértékben helyeslem a tettét, végre nem egy ilyen szabados,cafkaságot helyeslő, baromságokat továbbadó, törődő édesanya!

Akár tetszik, akár nem, egy 17 éves kislány még bőven nem közelíti meg az érett, felelősségteljes, felnőtt nő fogalmát csak azért, mert biológiailag elérte a fejlődése azt a szakaszt, nem hinném, hogy ilyen fiatalon szellemileg is érett lenne egy gyermek. A fiúcskáról nem is beszélve, akinek ennyi idősen nem a lelki kötődés, a szerelem a fő, hanem a szex, a nemiség mindenek előtt. Elég 25 évesen visszagondolnom a volt osztálytársaimra...nagyon gyerekek voltak akkor még bőven, a fiúk szellemileg egy 12 éves elméjével értek fel, test fejlődésével nem volt egyensúlyban. A naiv, szintén tinédzser osztálytársnőimről nem is beszélve.

21 éves kort tenném meg a nagykorúság korhatárává, nem a 18-as kort.

A te hozzáállásod, a te dolgod. Minden esetre örülök, hogy nem a te gyereked vagyok, és ezt ne vedd rossz néven. Ez a "máshol szexeljenek, ne otthon dolog" eléggé a fej homokba dugása, ami ha neked megfelel, oké. Nekem nem felelne meg.

Én 16 és fél éves voltam, amikor először aludtam az akkor alig 15 éves barátommal, két hónap együtt járás után. Korai? Minden bizonnyal az volt, de egy pillanatig sem bánom, azóta is együtt vagyunk. Igen, az együtt alvások rendszeresek lettek, hetente többször is egymásnál alszunk azóta is. Szerencsére mind az én családom, mind az ő családja támogat minket ebben. Nyilván nehezebb lenne, ha nem kapnánk támogatást, de a szexet akkor is megoldanánk, vagyis megoldottuk volna fiatalabbként. De kényelmesebb volt a saját, puha ágyunkban szerelmeskedni, mint éjszaka egy parkban vagy fene tudja hova járnak kufni azok, akiktől tiltják a dolgot.