Szerintetek ebben a szituációban anyukám döntése helyes?

10: te lennél anyuka? És hagynád, hogy a gyereked feltételhez szabja a segítség nyújtást? :D Ha már vmit elszúrt anyuka, akkor már mindjárt itt elszúrta az egészet. Egyébként, ha nővérke sunyiskodott, valeszeg ezért tette, gondolta, ha hugika ilyen miért ne tegyen alá, megérdemli. Segítség kérésre igent mondani, de azt feltételhez szabni, ráadásul anya felé nem szokás. Kb. nyúl viszi a vadász puskát esete állt fenn. Anyuka egyébként, ha későn is kapcsolt épp, ezért cselekedett végül helyesen, mert rá jött erre ő is.

Igazából ha nézed a tévét krumplipucolás közben, úgy elvágod a kezed, mint a huzat. Miért nem hallgatsz zenét fülhallgatóval közben? Én be sem engednélek a nappaliba a krumplival, mi van, ha elszórod a héját, vagy kifröccsen a víz? A nővérednek joga van ott tanulni, ha egyszer a szobája nem elég világos. Másrészt a tévébe is be lehet dugni a fülhallgatót, csak van egy otthon, ami elég hosszú. Anyukád megpróbált valamivel büntetni, bár elég gyenge módszerrel, mert gondolom van okostelód, amin ugyanúgy tudsz majd netezni. De tipikus sok galiba a semmiért, ha képesek lennétek egy kicsi kompromisszumra is, pl. te bedugod a fülhallgatót a tv-be, vagy nővéred dugja be a fülét akkor nem lett volna semmi konfliktus.

Istenem, ilyen piti dologból ekkora ügyet csinálni és még gyakorira is kiírni.... =o

Igen, anyuka vagyok (10.es), és kiegyensúlyozott a családunk, a gyerekek nyugodtak és boldogok, jól tanulnak és sokan megjegyzik, milyen illedelmesek, hogy értük ezt el, hogy kiskamaszok, és alig van veszekedés... mi is nyugodtak vagyunk a férjemmel, mert minden veszekedés alapja az, hogy valaki meg akarja mutatni, több a másiknál... mi ezt megbeszéléssel lezárjuk. Amit te mondasz, az inkább uralkodó típus, én nem feltételként látom, ha a gyerek szeretne valamit, hanem élni szeretné az életét, nem a tiédet... a sajátját. Sima megegyezés a titok. Abban, hogy tévét nézett a kérdező krumplipucolás közben, nem látok kivetnivalót, igaz, az enyémek nem tehetnék meg, mert nincs tévénk... de egy példa: ha tanulás, mondjuk vers bemagolása közben szeretne valamelyik épp a szobabicón nyomni pár kilométert, azt nem feltételkötésnek venném, és nem tiltanám el... viszont ha olyat mondana, hogy csak akkor takarít ki a szobában, ha adok neki 2ezer forintot, akkor elég furán néznék rá, mert az már kihasználás témakör számomra, de ilyen még nálunk nem történt...

még egy tanács... tudom, furának fog tűnni... főleg hoyg anyud büntit adott, de menj és öleld meg, mert szerintem nagyon fáradt lehet belül, nem véletlen, hogy büntivel oldotta meg, ez olyan védekező mechanizmus, mondjuk úgy, szülői tehetetlenség, amikor a napi fárasztó rutinból kifolyólag nem tudta végigvinni a szitut, és büntivel korábban lezárta. Mindenképp öleld meg, még ha valahol benned is van, hogy most mérges vagy... lehet, ő nem mondja, de sokkal szomorúbb most, hogy nem tudott másképp békét teremteni. Ahogy olvastam a soraid, szerintem vagy olyan gondolkodó tini, hogy meg fogod ezt érteni, anyukádat és a helyzetet is :)