Szabályosan vezettem, mikor egy bmw belém jött hátulról. Szerencséje senkinek nem esett komolyabb baja, el lett intézve a dolog, de amikor felhívtam édesanyámat érdekes beszélgetést folytattunk. Ti mit gondoltok az alábbiakról?

Nekem is fura. Folytatódhatott volna úgy is a mondat, hogy belém jöttek, most ment el a mentő, nincs nagy bajom, de rosszul érzem magam. Lehetett volna ez a hívás egy segítségkérés is.

Nekem a fiam fontosabb lenne, mint egy nyamvadt Suzuki.

ha te is igy kezdted volna a hivást, mint ahogyan az egyik válaszolo irta

"Mikor fölhívtam a férjemet, hogy nem megyek haza munka után, ne várjon, mert elütöttek, és be kell vinni a kórházba" - egyértelmu, h nem vagy jol...és természetesen az elso kérdés, hogy hogy vagy? (egyébként itt a válaszolo férje iszonyat bunko....)

de te nem ezt mondtad..csak, hogy baleseted volt, mert beléd jottek...azért az meg nem ugyanaz, mintha elutnének ...

azt, hogy beléd jottek nem kell tuldramatizálni, ha azt mondtad volna, anya utkoztem egy busszal, most visznek be korházba, gondolom pont lesz.arta volna az autot....

"Viszont, ha az én fiam/lányom koccant volna, akkor biztosan azt kérdeztem volna, hogy "Jól vagy? Megsérültél-e" vagy hasonló. Ha a kocsi összetört volna, hát ki nem tojja le? Legalább nem a gyerekem..."

Ilyenkor ez lenne a természetes minimum egy normális értékrendű családban. Aztán ha Te rendben vagy legalább nagyjából, akkor jöhet az autó és egyebek.

Azt nem láthatja távolról, hogy le van szakadva valakinek a lába, és kapott valamilyen érzéstelenítőt már, esetleg egy megütődéstől olyan sérülés keletkezett a májon amitől elvérezhet út közben, vagy hasonlók. Van aki kap egy kis érzéstelenítőt akkor lehet, hogy még telefonál egyet normál hangon, de utána összeomlik és vége. Az nem derül ki egy telefon beszélgetésből, csak mert nem nyivákol közben sírós hangon. Van aki tartja magát bármi ellenére amíg tudja és nem sok hallatszik a hangján ami az állapotára utalhat.