Magára lehet hagyni egy 6.5 és egy 5 éves gyereket. Nyáron 3 hét hétköznapjain 1 órára?

Ilyen korú fiam van kérdező és NEM, nem hagynám egyedül egy órára. Felelőtlenség.

Nem azért, mert nem elég értelmes a korához képest, hanem azért, mert egy ekkora gyerek nem tud felelősen, éretten viselkedni VÁRATLAN helyzetben.

Azt egyébként hogyan tudod garantálni, hogy nem lesz váratlan helyzet? (főleg 2 gyereknél, akik akár össze is veszhetnek, egymást felbíztatják valami butaságra, tudod "húzzák egymást" stb.)

Triviális dolog, de ott kezdődik:

- rájuk zárod az ajtót? mert akkor igaz, hogy nem mennek ki, de ha pl. kitalálják, hogy játszanak kishajósat a fürdőszobában és kiömlik a víz, akkor ki sem tudnak menni, hogy szóljanak, segítséget kérjenek stb.- szétázik minden (ha ne adj isten még ki is tekeri a csapot úgy, hogy nem tudja elzárni stb.)

- ha nyitva hagyod, akkor kitalálja valamelyik, hogy menjenek ki bújócskázni a kertbe, esetleg az UTCÁRA- tárva nyitva hagyott ajtónál mondjuk még idegenek is bemehetnek stb.- nem írtál arról, hogy merre laktok, valamennyire ez is számít- de ha nyitva hagyod a bejárati ajtót/kaput akkor meg az is előfordul, hogy valaki bemegy a lakásba/házba- és az csak a legjobb forgatókönyv, hogy ellop valamit...

Egyedül simán, jószándékkal, értelmesen is kitalálhatnak ilyen korú gyerekek olyat, hogy:

- ugráljunk a kanapéról/asztalról, ki tud magasabbra felmászni (azt meg ne kelljen egy anyának levezetni, hogy mi van, ha nem szerencsésen ugrik le az asztalról/megcsúszik beveri a fejét- ne mondja senki azt, hogy BIZTOSAN nem történik meg, mert erre NINCS ráhatásod, ha nem vagy otthon

- de tőlük kívülálló okból is bepánikolhatnak: ahogy valaki írta: rázáródik az ajtó, elmegy az áram és megijed, csattanósan kiég a villanykörte, bevágja a szél az ablakot és kitörik az üveg, rohangálnak, az egyik becsapja az ajtót, a másik kezét becsípi/eltöri

Ez NEM BIZTOS, hogy bekövetkezik, de az esélye megvan- gondoskodó anyaként te hajlandó vagy vállalni ennek a kockázatát?

Én nem tenném (és az egy dolog, hogy büntetőjogi felelősséged van nagyon helyesen, de normális, előrelátó gondolkodással talán könnyű megérteni, hogy ez már nem az a világ, mint 20-30-40 évvel ezelőtt- tökmindegy, hogy a dédapa libár őrzött-e vagy sem egy másik világban...)

Inkább azt is megvizsgálnám, a bébiszitter mellett, hogy arra a pár hétre akár csökkentett munkaidővel tudna-e valamelyik szülő dolgozni és előbb hazaérni, van-e olyan rokon/szomszéd akihez átmehetnének arra az egy órára stb.

Az autódra, házadra, életedre is kötsz biztosítást, pedig annak a valószínűsége LÉNYEGESEN kisebb, hogy ezekkel baj történik, mint a jogilag is, emberileg is cselekvőképtelen, felelős döntéshozatalra képtelen gyerekeiddel- ne hagyd, hogy megtörténjen a baj!

nekem voltak így otthon

bedobtam egy mesét nekik a dvd-be -

odakészítettem nekik inni és nasit előtte pisilés :)

mire hazaértem még mindig ugyan ott ültek tátott szájjal mesét néztek :)

mondjuk a trükk az volt h sem előtte sem utána nem volt mesenézés

és mivel egyedül nevelem őket alap h minél életképesebb és önállóak legyenek

az enyémek akkor voltak 7 és 4 évesek

tény h a nagy már tudta hogyan kell telefonálni ha van valami

Odáig rendben van, hogy vannak 6,5 éves gyerekek, akik nagyon intelligensek, szófogadóak, és el vannak egyedük, DE!!!!

Mi van, ha bármi olyan esemény történik, amit nem tudnak felnőtt segítség nélkül megoldani? Rövidzárlat miatt tűz üt ki, pont akkor jön egy betörő, valamelyikük elvágja a kezét, és elvérzik, mert nem tudják, mi a teendő...stb.

Ezeknek kicsi a valószínűsége, de akkor is létező problémák.

Felelős vagy a gyerekeidért, és az a napi kb. 500 Ft, amit egy bébiszitter elkérne, nem pénz ahhoz képest, hogy mi lenne, ha valami történne velük.

Még az udvarra sem merem kiengedni a gyerekeimet egyedül, (6 és 2 évesek), mert leeshetnek valahonnan (lépcső, terasz), megcsíphető őket egy darázs(akár a nyakukon, torkukon is),... bármi történhet, ha nem vagyok velük.

Nem tudnám feldolgozni, ha az én felelőtlenségem miatt lenne baj.

"Mi van, ha bármi olyan esemény történik, amit nem tudnak felnőtt segítség nélkül megoldani? Rövidzárlat miatt tűz üt ki, pont akkor jön egy betörő, valamelyikük elvágja a kezét, és elvérzik, mert nem tudják, mi a teendő...stb. "

De ilyen megtörténhet bárkivel bármikor. Egy 13 éves se tud mit csinálni a betörővel, akkor őt sem hagyhatod otthon? Én sem tudnék vele mit csinálni, akkor velem is maradjon az anyukám vén szamár létemre?

35-nek 31 vagyok:

DE: egy 13 éves a rövidzárlatnál tudja, hogy hol a biztosítéktábla/elemlámpa, vagy ha pl. kábeltűz van, akkor tudja, hogy tűzoltókat hívjuk, nem vízzel oltunk, kimenekülünk a lakásból a vélhetően saját kulccsal stb.

Ezt egyébként a te 5-6-7 évesed is tudja? mert az enyém nem.

Az idős ember más: ő is TUDJA a vészforgatókönyveket, amennyiben épelméjű- ha mozgásképtelen, akkor pedig vélhetően van valamilyen vészhívója (pl. segélykarkötő), illetve jobb/normális esetben nincs magára hagyva sem akkor, ha ápolásra szorul/ágybanfekvő, sem akkor, ha demens (mert ezesetben felelősségben, döntési képesség hiányában pont olyan, mint egy kisgyerek!!!)

És igen, lehet lepontozni, én a demens/értelmi fogyatékos/pszichiátriai beteg rokonomat sem hagynám egyedül, amennyiben az állapota olyan súlyosságú, hogy az a normális életvitelét akadályozza- szerencsére nincs ilyen hozzátartozóm, de nekem is volt ápolásra szoruló idős rokonom.

És igen, a 13 éves fiamat otthon fogom hagyni, mert

- lesz kulcsa, amit tud is használni, ismerni fogja a riasztókódot, zárak működését stb.

- lesz telefonja amit tud is használni (néhány extrém példától eltekintve nehogy már általános legyen, hogy itt mindenki 5-6-7 éves gyerekének van SAJÁT telefonja és azt rendeltetésszerűen is tudja használni vészhelyzetben, amikor NEM először az anyját, hanem a mentőt/tűzoltót/rendőrt stb. kell hívni!)

- természetesen a betörést egy 13 éves sem tud megakadályozni, de rendőrt hívni tud, biztonsági zárakat bezárni tud, idegennek nem nyitja ki az ajtót rábeszélésre, ha hazatéréskor látja, hogy nyitva a lakás/ház akkor nem sétál be, hanem segítséget kér stb. segítségért kiabálni nagyobb eséllyel tud (kisebb eséllyel tudják esetleg lefogni, elkapni szaladás közben vagy épp meg lehet tanítani egy egyszerű önvédelmi eszköz használatára)

Gyakorló anya vagyok, én nem hagyom felügyelet nélkül a 6 éves gyerekemet és mélységesen elítélem azokat, akik ezt megteszik.

Arra számítani, hogy nem történik semmi, szimplán felelőtlenség, butaság és szerencsefaktor!

Nem is értem, hogy pl. aki boltba megy le, az miért nem tudja:

- a gyereket magával vinni (egyedülálló anya vagyok és SOHA, de soha meg nem fordult a fejemben, hogy a vásárlás vagy ügyintézés kedvéért felügyelet nélkül hagyom a kisgyermekemet)

- miért SOS fontosságű az a bolti bevásárlás (nem várhat pl. egy órát, amíg valaki/házastárs, nagytestvér stb. hazaér- vagy nem lehet előre gondolkodni a vásárlásnál vagy egy normális háztartásban nincsen semmiből készlet és kilátástalan éhhalál fenyeget 2016-ban, ha azonnal nem megy anyuka shoppingolni? vagy nem tud kérni a szomszédtól, ha már tényleg elfelejtette a sót (emberek vagyunk, előfordul)- vagy nem várhat akkor az a főzés 1-2 vagy akárhány órát, amíg lehetősége lesz az anyának elmenni a hiányzó alapanyagért?

- az online rendelést akár pár órás kiszállítással nem is említem, mert jellemzően csak nagyobb településeken elérhető- de ez is lehet megoldás, ahogyan az is, ha egy telefonnal, sms-sel a hazafelé igyekvő házastársat, barátnőt, szomszédot, akárkit kérsz meg a bevásárlásra- vagy a gyereküket egyedül hagyóknak szociális kapcsolatrendszere sincsen tényleg semmiféle???

Nonszensz az, hogy aki nem hagyja egyedül a gyermekét, az van lepontozva, Kisgyerekekről beszélünk, nem tinikről!

A kérdésben egyébként a kérdező 3 hét (15 munkanap!) időtartamra, rendszeres felügyelet kapcsán tette fel a kérdést- most komolyan a többség szerint az lenne a normális, hogy egyedül maradjanak?

Kiábrándító és higgyétek el, én sem féltem túl a gyermekemet, de nem is várok el tőle olyan viselkedést, amire képtelen a koránál fogva és én sem felelőtlenkedek, mert ez meg velem szemben elvárás a szülői szerepemnél fogva a nap 24 órájában. A gyerekvállalásnak a felelősségvállalás is az egyik fontos ismérve.

És igen, néha anyagi vagy időbeli áldozattal, szervezéssel jár, ezt elismerem- de hogy az legyen a megoldás, hogy egy kisgyereket egyedül hagynak, ez abnormális.

"DE: egy 13 éves a rövidzárlatnál tudja, hogy hol a biztosítéktábla/elemlámpa, vagy ha pl. kábeltűz van, akkor tudja, hogy tűzoltókat hívjuk, nem vízzel oltunk, kimenekülünk a lakásból a vélhetően saját kulccsal stb.

Ezt egyébként a te 5-6-7 évesed is tudja? mert az enyém nem. "

Még én sem tudom, hol van a lakásban a biztosíték :D

Mi a frász szükségem van nekem arra? Hozzá se férnék (albérlet).

Előző lakásomban 10 év alatt egy alkalomra emlékszem, amikor elszállt a biztosíték.