Szerintetek nagyon durva voltam anyámmal, hogy megmondtam neki, hogy már rohadtul nem tudom sajnálni és tőlem ne várja, hogy segítsek neki?

A bátyáim mindig el voltak kényeztetve, én meg csak egy kis senki voltam, mert anyámék nem akartak lányt. Persze ezt így nem mondták a szemembe, ez csak a fülembe jutott. Attól függetlenül ők mindent megkaptak én semmi. Egyébként már mindketten elmúltak 25 évesek, és még életképtelenek anyámék nélkül. Én vagyok az egyetlen, aki meg tud állni a lábán, és már elköltözött. Anyám folyamatosan nekem panaszkodik, hogy mennyire nehéz az élete. Három munkahelyen is dolgozik, és így se marad pénze. Esetleg nem tudnék-e kölcsön adni?? Én hülye még néha adtam is, persze abból nem kölcsön lett, mert többet nem láttam viszont azt a pénzt. A helyzet meg továbbra sem változott. pl. egy hülye példa: A tesóimnak mind 200 ezer forintos laptopjuk meg telefonjuk van, nekem meg egy ezeréves gépem, meg nyomógombos telefonom. És pénzem sincs semmire, mert még anyámék is engem akarnak lenyúlni. Szóval én elég durván, és nem túl szép szavakkal illetve elküldtem anyámat melegebb éghajlatra. Szerintetek bocsánatot kéne kérnem? Mert mégis csak az anyám.

23/L