Húgom veri szüleimet és nagyom csúnyán káromkodik, tehetek valamit ellene?

Ez kamu! Ha egy 8 éves gyereket nem tudnak helyretenni,ott a szülőkkel is nagy baj van! De ilyen nincs,legalábbis elképzelni sem tudom,hogy egy taknyos ossza az észt!

8 éves gyereknek ilyenkor már az ágyban helye. Nem hiszem, hogy egy másodikas gyerek terrorban tudja tartani a szüleit... Szóval várjuk a videót.

Hány éves vagy? Szólhatnál mondjuk Apukádnak. Én ugyan még fiatzal generációhoz tartozom, de én is kaptam 8 évesen pofont, meg ilyeneket. Utána kuss volt. Az kell oda is, ha más nem LÉPJ TE, TEDD MEG TE, ha változtatni akarsz. Sok sikert!

Ha a szüleid nem akarnak lépni, akkor külső személynek sajnos nagyon nehéz lesz beleavatkoznia a dologba. Kérj segítséget az iskolai pszichológustól, ha van ilyen nálatok. Vagy akár az osztályfőnöktől, igazgatótól. Vagy bármelyik szaktanártól, akivel jó a viszonyod és megbízol benne. Meséld el az otthoni körülményeket és kérj tőle segítséget! Biztos vagyok benne, hogy tud és fog is neked segíteni.

Nem hinném,hogy beválik,de hátha; mondd azt neki, hogy ami tényleg nagyon csúnya szó, és nem való egy kislány szájába, az a szederfa:D És akkor már juszt is, direkt, csakazértis el kezdi mondogatni; bár, van , akinél nem működik:) Van aki rájön a cselre, vagy nem jön rá, de nincs kedve:) A verekedés ellen, hát, nem tudom, mit lehetne tenni, esetleg talán ki lehetne deríteni, hogy miért utálja a szüleiteket, miért haragszik rájuk; esetleg csak ilyen módon, ezzel az egy eszközével tudja rávenni őket, hogy figyeljenek rá. Lehet, hogy szeretethiányos, mert nem kapott elég szeretetet; meg odafigyelést, mikor igényelte volna, mikor kellett volna neki. Szóval lehet, hogy meg kéne őt egy kicsit szeretgetni. Lehet próbálkozni öleléssel, mert testi érintés, talán vágyik a testi kontakra ölelés, dicséretként fejsimogatás formájában, de inkább így éri el; 8 évesen nem feltétlenül vannak meg hozzá a megfelelő eszközei, hogy közölje, hogy valami nem jó, nem feltétlenül tudja szavakba önteni. Egyébként lehet, hogy először nem fogja érteni, és az öleléssel való közeledést is visszautasítja; agresszívan fogja lereagálni. Nagyon új lesz neki a helyzet, és még attól is megretten. Én azt hiszem, hogy beszélgetni kéne vele megpróbálni sokat; hogy érezze, hogy törődve van vele. Esetleg , ha kezébe nyomsz egy tábla csokit, akkor hajlandó lesz meghallgatni téged, mesélj neki a te dolgaidról, és akkor hátha ő is megnyílik. Utána később, amikor már kialakult a bizalom, ha meglesznek rá a megfelelő szavai - talán igen, akkor már ő is el fogja tudni mondani, hogy miért csinálja a verekedést, vagy hogy miért csinálta. Lehet, hogy inkább végig hanyagolni kéne ezt a témát, mert azt támadásnak fogja vélni, hogy valaki őt kérdőre vonja valamilyen tettéért. Hagyni kéne , amíg ő magától veszi a bátorságot, és rátér, elmondja, megosztja veled, erőltetni nem kell, arra megint csak feszült, dühös, és szorongó lesz, és agresszivitásban fog előtörni nála. Szóval szerintem próbálj meg vele barátkozni, érezze, hogy ő is fontos, fontos valakinek, hogy figyelnek rá; érdekli az ő véleménye. Szóval barátkozva próbálj meg szerintem felé nyitni , nem kérdőrevonóan.

*Vmi hiányzik, neki, sztem az odafigyelés, így próbálja tudtotokra adni

8 éves gyerek. Egyértelmű, hogy nem ő a valódi probléma, ő csak egy tünete a problémának. Azt kellene kideríteni, hol, kitől szedte magára ezt a viselkedést, hol látta ezt a példát, és hogy a szülők hol rontották el a fegyelmezést (fegyelmezték egyáltalán valaha? állítottak elé valaha szabályokat, vagy mindig az volt, amit a gyerek akart?). Ha otthon látja ezt a viselkedésmintát, akkor elég nagy a probléma. Ha nem, akkor nincs más hátra, mint elvágni attól a társaságtól.

Vidd el pszichológushoz. Ha meg dührohamot kap kötözd le. Komolyan mondom, kötözd le. Ismerek olyat akinél bevált.