Miért ítélnek el engem a szüleim?

Soha az életben semmi rosszat nem tettem és egy magánéleti dolog miatt már kikészülök idegileg.

Én egy 19 éves srác vagyok és van egy 17 éves barátnőm.

A lány aranyos,szép,és mindenben megért engem.

Egyedüli dolog ami nem tetszik az az ,hogy picit butuska és ,hogy a apja háát.. hogy is mondjam egy alkoholista alpári ember.

Falusi család ezen meg se lepődtem.

DE amikor bemutattam otthon a barátnőmet akkor jöttek a szülői marhaságok ,hogy "jajj ,de buta,meg ne vele éljem le az életemet mert akkor kitagadlak téged".

Az utolsó mondatukon összetörtem belülről és nem értem ,hogy emiatt a magánéleti dolog miatt miért kell elítélni..

A lány tanul nem iszik és eszméletlen kedves.

Kicsit unom már néha ezt világot épp emiatt mert minden áldott nap ezzel morzsolják össze a lelkemet.

Én nem tervezem barátnőmmel leélni az életemet szóval egyáltalán semmi előre tervezett szándékom nincs.

Néha komolyan kötelet tudnék a nyakam köré fonni emiatt...

Nem bírom ,hogy még ilyen idősen is ilyeneket vágnak a fejemhez.

A lány részemről rendben van és nem értem a szüleim miért ilyen ellenségesek.

Tud főzni,takarítani szóval még az alap női feladatokra is képes...

Szerintetek mit tegyek most őszintén?

Mert tanácstalan vagyok és én ezt már nem bírom sokáig lelkileg.