Normális, hogy a szülő folyamatosan viszi a gyerekét valamilyen edzésre?

Ha élvezik, akkor semmi akadályt nem látok benne. Egyik osztálytársam úgy kezdett ritmikus gimnasztikázni, hogy három évesen mondta az anyukájának, hogy menni akar. Most lesz a csaj 20 éves és mai napig imádja és nem bánta meg, hogy anno az anyja hallgatott rá.

Engem sajnos sosem vittek sehova szüleim, beraktak egy tánccsoportba, hogy élvezzem azt és le volt tudva, pedig szívem szerint én is mentem volna megannyi dolgot kipróbálni (balett, hangszerek, korcsolya, ritmikus gimnasztika, stb.)

Ha egyszer lesz gyerekem, akkor én is szeretnék minél több sportot és kulturális dolgot megismertetni vele, de sosem fogom akarata ellenére erőltetni azt. Ha megtetszik neki csinálja, ha nem akkor keresünk mást amit élvezhet (amennyiben szeretné, persze)

Ha nem erőltetik rá, akkor mi a probléma? Annál jobb, minél több sportot próbál ki a gyerek, hiszen így megtalálhatja azt, ami a legjobban tetszik neki. Sokkal jobb, mintha a kedves szülő azzal kötné le, hogy a kezébe nyom egy tabletet mindenféle agysejtpusztító játékkal az egészséges mozgásra ösztönzés helyett.

Te meg mégis honnan tudod olyan nagyon jól, hogy a kisfiúnak nincs beleszólása? Talán rendszeresen beszélgetsz vele bizalmasabban, mint a tulajdon szülei? Nem? Akkor meg ne pletykálkodj mindenféle rosszindulatú dolgot.

Ha versenylovat akarnának, nem járatnák sokféle sportra, csak egyre.

Az én gyerekeimet nem lehetett kicsikként se a 4 fal között tartani, rengeteget jártunk kirándulni gyalog és biciklivel is, télen síeltünk, szánkóztunk, az apjukkal fociztak, teniszeztek, jártak úszni, vízilabdázni, kosarazni, súlyemelés-edzésre, futni, bmx-pályára, később mtb-vel terepre. Nem volt elvárás, hogy bármit versenyszerűen csináljanak, sose kellett erőltetni őket semmire, egyszerűen abban nőttek fel, hogy a mozgás, a szabad levegő jó dolog. Nem is volt soha súlyproblémájuk, betegeskedésük, se szocializációs gondjaik. Én nem látok ebben semmi problémát, sőt, kifejezetten pozitívnak tartom. Ami az olaszt illeti, a gyerekeknek be fog épülni egy hatalmas aktív szókincs és a nyelvtan használata mindenféle erőfeszítés nélkül, az akcentus pedig akkor is játszik, ha később tanul itthon nyelvet.:-)

Úristen, szóval már az is baj és a sznobság jele, ha egy 6(!) éves kisgyerek elmondja, hogy milyen programokat csinálnak a családjával...tudod, ezt tőlünk anno az óvónéni még meg is kérdezte. De nyilván ez is csak baj, hiszen a gyerek felvág vele meg az olasztudásával is.

Tudod, én is szerettem a 6 nyelven beszélő nagyapámtól szavakat tanulni és volt, hogy ugyanazt elmondtam angolul, németül, oroszul vagy épp franciául. Sztem hülyét is kaptál volna, de szerencsére intelligens emberek vettek körül, akik inkább örültek, hogy nekem ez jelentette a kikapcsolódást és nem a videójáték, tv vagy netán a társaim szekálása.

Szerintem teljesen jó, ahogy nevelik őket. A mozgás fontos, jó hogy több mindent kipróbálhatod, az is jó, ha már most megtanul egy idegen nyelvet. Ezekből csak előnye származik, és sok élménye.

Irigykedsz valójában?