21 éves lány vagyok a szüleim eléggé szigorúan neveltek. A tanácsotokat kérném hogy mit tegyek?

Látom, még mindig nem kapcsoltál, ha ilyeneken rágódsz: "Nemtudom hogy ahogy anyum viselkedik van e ahoz köze hogy ő még abba van hogy én még szűz vagyok és hogy emiatt is enyire tiltja az ott alvást, lehet ha el mondanám neki az igazat hogy már lassan 2 éve élek nemi életet, át menne rajta ez a nagy féltés?"

Ez azt jelenti, hogy nem elég, hogy bántalmazott vagy, de az is akarsz maradni! Nem érted meg, hogy a Neked semmi közöd ahhoz, ahogy az "Anyud" viselkedik. Nincsen semmi olyan kiváltó ok, ami bárkit is FELJOGOSÍTANA bűncselekmény elkövetésére. Bármit csinálsz a saját életedben, az nem jogosítja fel őt semmire. Még mindig mentegeted őt azzal, hogy elferdíted a tényeket. Eddig a bántalmazást "szigorú nevelésnek" nevezted, most meg már "nagy féltés"! Ijesztő látni, hogy hogy véded a bántalmazódat.

Ha szeretnél tenni valamit, akkor FOGD FEL, hogy bármit csinálsz, bármit mondasz, "Anyudnak" sosem lesz jó. Ha szerinte csak a nászéjszakától lehet együtt aludni, akkor mit vársz tőle, ha megmondod, hogy már régen szexuális életet élsz...? Költői kérdés.

A baj ott van, hogy Te még mindig azon rugózol, hogy vajon MI VÁLTJA KI azt, hogy anyád ilyen. És nem fogod fel, hogy ő ÖNMAGÁTÓL ilyen, NEKED EHHEZ SEMMI KÖZÖD NINCS! Ha felfognád, hogy nincs hozzá közöd, akkor nem kérnél tőle engedélyt, nem filozofálgatnál azon, hogy vajon miért ilyen stb. De ezzel csak bebetonozod magad ebbe a szolgasorba. (#38 voltam)

48-as vagyok

Hát a barátnőm 18 éves már nem szűz ő anyukája tud mindent mégsem aludhatnak együtt. Nem tudom miért.

Viszont nálad lehet csak megint elszidna és felpofozna ezért is. Az a baj nekik semmi sem felel meg úgyis csak a rossz leszel akármit csinálsz.

#55,(és 38)

Az világos, hogy neki semmi köze anyuja érzésvilágához, meg hogy mit is gondol... de azt azért lássuk be, hogy még ott tart a kedves Kérdező 21 éves leány, hogy bűntudata van (és még lesz is egy darabig) édesanyjával szemben. Mert hogy mégiscsak anyja nevelte fel ezidáiglen. És még hogyha szófogadó szolgának is, azért az a 21 év kondicionálása(!) nem fog tudni kitörlődni belőle néhány nap alatt.

Inspirálni azt kell, az igaz és alternatívákat javasolni neki... azt lehet. De legfőképpen azt:

Kedves 21 éves leány:

- Álljál már a sarkadra te leány és vedd észre azt, amit itt szinte mindenki javasolt neked! Hogy ti. létezik más út is a boldogulásod felé, mintsem édesanyád várható reagálásától való félelemben élni.

Mert amíg úgy viszonyulsz édesanyádhoz, mint egy "ártatlan" kicsi, szófogadó gyermek (és elhallgatsz előle információkat, ködösítesz), addig ne is várd el, hogy felnőttként kezeljen téged! És ez mondtam már én is: NEM A TE HIBÁD! Te nem tehetsz róla, hogy Ő ilyen. Ez van, ezt kell tudomásul venned.

ÉS nem vagy egyedül ezzel a problémáddal, csak hogy tudd...

Viszont CSAK TE TUDHATSZ ezen VÁLTOZTATNI! Édesanyádra ne számíts! Nem Ő fogja megoldani a problémádat. Ő inkább tartósítaná, konzerválná az eddigi és jelenlegi gyakorlatot, ahogyan veled bánik. Miért is?

Mert Te vagy számára az egyetlen mentőöv, ami/aki által Ő valamennyire boldognak érezheti magát. Te vagy az Ő egyetlen "kicsi" gyermeke, a szeme-fénye... az élete értelme és pont ezért is vigyáz rád, mint egy hímes tojásra... Dugig van féltéssel irántad... De ez már, hogy úgy mondjam (régóta) beteges.

Ezt kellene tudomásul venned! De beletörődnöd ebbe nem kell. Mert NEM VAGY A TULAJDONA. Sosem voltál és nem is leszel. Ha nem hagyod magad. És ami még fontos: NEM tartozol felelősséggel édesanyád iránt.

Érted?

Ha te elmondod, hogy mi van (az igazat)... és ő megsértődik, berág... mi több megfenyeget, vagy kitagad, stb... Te erről végképp nem tehetsz. Maximum annyit vághat a szemedbe, hogy miért nem korábban szóltál neki? De, ha a sarkadra állsz, ezt is el tudod neki mondani. Mert meg fogja kérdezni...

Kérdezted benned van-e hiba... Igen, benned is van. Éspedig annyi, hogy nem akarsz édesanyáddal konfrontálódni. Hogy nem mertél eddig lépni saját érdekedben. Mert félsz a reagálásától. Lelki terror alól kibújni csak úgy lehet, ha felállsz, szemébe nézel(!) és kőkeményen konfrontálódsz Vele. És nem inog meg a lábad, bármit is reagálna...

Hát TEDD meg az első lépést! Fájni fog neki... de nagyon, viszont előbb-utóbb úgyis szembesülnie kell vele. (mármint azzal, hogy felnőttél és nem vagy a tulajdona) És akkor jobb, ha minél korábban... ez a tapasztalatom.

Az ERŐ legyen Veled!

Anyádnak a pszichiátrián lenne a helye. Te vagy a tökéletes alany a nyugtatógyártóknak, mert te fogod szedni ahelyett akinek kellene.

Fogd fel, hogy soha, de soha NEM FOG MEGVÁLTOZNI! Lépj le, menj el, hagyd ott. Öld meg magadban, ha nem akarsz beledögleni.