A nővérem többször kölcsön adta a kutyámat?

Úristen, hogy lehet ilyeneket leírni, mint itt az egyik válaszoló? :DD Főleg, hogy van kutyája... mondjuk Magyarország állattartási kultúráját elnézve, nem kéne meglepődnöm.

A gyerekhez hasonlítod a kutyát, magyarázva, hogy a gyerek is életképtelen lesz, ha ilyen ragaszkodásra van nevelve....de azt vágod, hogy a gyerek az felnő, és értelmileg tovább fejlődik, mint egy kutya? :) A kutyáért végig te vagy a felelős, és a kutya értelmi szintje egy egészen kicsi gyerek értelmi szintjén van. Tehát ha a te példádnál maradunk,úgy lenne helyes, hogy mondjuk egy ismerősöd, testvéred elviszi a 4 éves gyerekedet MÁSHOZ, hogy ott aludjon, az engedélyed nélkül. Ez idő alatt ugye nem tudod nyomon követni, hogy hol járt, mit csinál, mit csinálnak vele, mivel etetik, stb. És a kutyánál az a normális, ha ragaszkodik a gazdájához. Ha a kutyád nem hiányol téged, mert ugyanúgy elvan mással, akkor barátom, elég rossz viszonyod lehet a kutyáddal. Gondolom kerti dísz. Akkor szoktak az emberek így hozzáállni, hogy csak kell valaki, aki lefárassza, és nem azt nézed, hogy te időt akarsz vele együtt tölteni.

Egyébként meg de, a kutyának megterhelő, hogy egy nap egyik embernél van, másik nap a másiknál. Össze tudnak zavarodni. Főleg, hogy majdnem garantálható, hogy nem teljesen ugyanúgy fogják kezelni a kutyát, ami a nevelésénél is elég nagy probléma lehet.

49-es! Te írod hogy nincs normális érvelés csak támadás, miközben Te vagy az aki szerint normális a kutyát kölcsönadogatni másoknak. És miért? Akkor is éri inger, ha a gazdájával van, és nem stresszel ha idegenek között van

Szóval, miért jó szerinted odaadni kölcsönbe másnak a kutyát? Nekem is van kutyám, Én sem adnám, és nem engedném a családnak hogy odaadogassák. Bár nálunk senki nem tenne ilyet.

Pl mi? A kaja és a mozgás. Ez megvan neki, köszöni szépen. A többet mi tudjuk.

A mondataimat meg nem kell kiforgatni, nem mondtam semmi botranyosat.