Mit tegyek hogy elköltözzön?

Nem elűzni kell, hanem felnőtt módra megbeszélni vele. Hogy rendezze a lakhatását, és fejezze be az élősködést nálatok. Adni neki egy határidőt, felajánlani a segítségeteket, ha kéri, és ha letelik a határidő, és még mindig ott van, akkor egyszerűen kirakni.

Ez másképp nem fog menni.

Jogászként írom:

A ház a tiétek? Neki nincs benne résztulajdona? Hozzátok van bejelentve?

Ha a tiétek, és neki papíron semmi köze hozzá, akkor legvégső esetben kilehet hívni a rendőröket, hogy kitessékeljék. Adjatok neki egy papírt, amin rajta van, hogy X időre ki kell költöznie (az ingatlan címe is legyen rajta, meg az Ő, ti nevetek), a másolatát tegyétek el, ha ő problémázna, akkor ott lesz, hogy ti hivatalosan már jeleztétek felé a szándékot, hogy jó lenne, ha elköltözne.

A saját lakásotokban elzárja előletek az egyik szobát és disznóólat csinál belőle. Az első kísérletnél szedtem volna ki a zárat és adtam volna ultimátumot. A felnőtt testvéred csinálja ezt, nem a tinédzser gyereked, aki majd kinövi idővel. Kihasznál, mert megteheti. És még miatta halogatjátók a gyerekvállalást. Ne haragudj, de magad ellensége vagy, ha csupa szeretetből hagyod továbbfajulni a helyzetet.

Ha azt akarod, hogy elmenjen, akkor hívd oda, mondd meg neki, hogy a férjeddel vissza akarjátok venni az uralmat az életetek felett és menjen el X határidőig. A gyász nem indok az egyetlen élő rokon zaklatására.

Fejezd be a sajnálatot és irányíts végre, ne csak könyörögj neki, mert nem fog változni semmi.

Én először is leülnék vele a férjemmel együtt és megmondanám neki, hogy nem látjuk már itt szívesen, és keressen magának X időn belül másik lakást. Ezt nagyon komolyan, felnőtt beszélgetésként kell megcsinálni vele, nem úgy, hogy mosogatás közben felveted neki a témát, hanem a klasszikus, amcsi filmes "We need to talk" módon.

Ha nem, akkor következhetnek a drasztikusabb lépések, amelyeket mások is írtam előttem.