14 éves fiu vagyok és fitymaszükületem lett nem merem elmondani anyukámnak mit tegyek?

Hali!

Először is, ne aggódj! Ebben a korban nagyon gyakran előfordul, hogy az hiszitek, fitymaszűkület, közben csak fel ill. rá van tapadva a fityma a makkra, amely vizes, esetleg kamillafürdős oldással, MAJD a fityma hátrahúzásának kísérletével petyhüdt állapotban is orvosol6ó.

Ha viszont ez nem letapadás, hanem valóban fitymaszűkület, tehát a fitymád mereved csak úgy jön hátra, hogy egy gyűrű homokóraüveg-szerűen behorpasztja a péniszed testét, vagy mereven nem/nehezen jön csak hátra, esetleg hátra sem jön, akár petyhüdten sem, arra számos megoldás van. A kérdés az, hogy neked mi a problémád? Letapadás, vagy fitymaszűkület?

Na és a fitymaféked nem rövid?

Ha még aktuális a problémád és valóban válaszokat keresel, akkor az alábbi topikban belinkelek neked néhányat, amelyek PONTOSAN a választ tartalmazó oldalra irányítanak. Itt pontosít6od is, hogy pontosan mi a bajod.

>> http://www.gyakorikerdesek.hu/egeszseg__ferfiak-egeszsege__1..

* * * * *

Az alapkérdésedhez pedig egy rövid történet lenne a hozzáfűznivalóm válaszképp:

>>>

Tavaly tavasszal rámírt egy akkor 15 éves fiú, de nem fitymaszűkülettel. Neki alapból görbe volt a pénisze, annyira, hogy S-alakban deformálódott. Mit gondolsz? Ő nem szégyellte el magát? dO.ob

Viszont be kellett vele láttatnom, hogy erről, hogy ő így fejlődött ki, ő nem te7, ő ebben nem hibás! Erről senki ember nem te7!

Ő is titkolta a szülei előtt, szégyenében kerülte a közvetlenebb kommunikációs formát is. De egy kis "email-kergetőzés" után végül felvettük egymást SkyPE-ra, és kis idő után -- bár ő rettegett, de -- felhívtam mikrofonos fülessel. A hangom, majd később a képem láttán ő megnyugodott. Ő is bevállalta előbb azt, hogy beszél hozzám, majd végül az arcát is. Igaz, én addig számára abszolút ismeretlen egy valaki voltam,... és egy idegennek gyakran könnyebben nyílik meg az ember.

Na de mit gondolsz? Az ő szülei, -- akik aztán valóban szívből szeretik a saját fiukat, és törődnek vele, és bár szerény körülmények közt élnek, mégis minden tőlük tel7őt megtesznek azért, hogy a gyermekük boldog legyen, -- ők vajon majd pont megaláznák és megbecstelenítenék a saját vérüket azért, mert ő elégedetlen önmagával? "Biztos" lehurrognák őt, meg kigúnyolnák? Felháborodnának? Sajnálnák őt vajon?

Szted mit szólnának hozzá?

Mindezek csak az ő félelmei voltak. Valójában nem szóltak semmit. 1-2 hét webkamerás beszélgetés után elég önbizalmat és bátorságot szerzett a srác ahhoz, hogy elmondja a szüleinek, hogy mi a helyzet. UTÁNA MEGNYUGODOTT, MERT MÁR NEM VOLT FÉLNIVALÓJA!

<<<

Neked sem lesz többé félnivalód, ha ráveszed magad arra, hogy elmondd a szüleidnek. Ne azzal foglalkozz, hogy...

"--Jaaj, mit fognak vajon most szólni?" (hülye kérdés)

"--Hogy fogadják majd?"

(Ugyan már! Hogy fogadnák? Tudomásul veszik és segítenek, ennyi! Nem kell ezt túlmisztifikálni!)

"--Jaaj, biztos sajnálni fognak, azt meg nem akarom!

(A szentimentálisabb szülőknél ez előfordul6, ez egyfajta vigasztalási reakció náluk, ami rövid ideig él bennük, aztán elmúlik, mert a megoldás fontosabb. Max. amiatt sajnálnának, hogy egészen addig milyen kis butácska voltál, hogy nem korábban mondtad el nekik.)

De sztem a fiúk zöme nem is ezektől fél jobban, hanem ami utána következik: A MEGOLDÁSTÓL ÉS AZ UROLÓGUSTÓL

"--Jaaj, vajon mit fog velem ott csinálni??"

Mit-mit? Nem volt a suliban iskolaorvosi vizsgálat? Akkor tudnátok, hogy csak megvizsgálja, semmi több. Megpróbálja hátrahúzni a fitymát. Ha le van tapadva, elérzéstelenít, majd megpróbálja feloldani a letapadást egy gombos szondával ill. egy érfogó csipesszel, vagy azok nélkül.

Ha meg szűkület van és azt szükségesnek látja, akkor megműt. Ez le7

> FÉKÁTVÁGÁS

> FITYMAPLASZTIKA (pl. bemetszés)

> RKM/TKM (részleges/teljes körülmetélés, amely nem törvényszerű.)

De a fájdalom, amitől sokan tartanak az csak pár napig tart és akutan fáj (nagyon), de utána ez egyre csökken. Véleményem szerint egy akutabb fájdalom rövidebb elviselése sokkal inkább vállal6ó, mint egy életen tartó krónikus, ill. elégedetlenség önmagaddal.

Ezért mondd el a szüleidnek és ne azzal foglalkozz, hogy hogyan mondd el nekik, hanem ültesd le őket, és mjuk kérdezd meg őket, hogy...

"-- Apu, neked volt valaha gondod a fitymáddal?"

Ha nincs apu, vagy más módszert akarsz, akkor is LÉGY CÉLRATÖRŐ, ÉS NE ARRA FIGYELJ, HOGY "HOGYAN MONDJAM EL", mert akkor valóban cikinek fogod érezni! Csapj bele a közepébe!

"-- Figyeljetek! Lenne egy kérdésem, ami számomra úgy érzem, hogy fontos. Ti mit tudtok a fitymaproblémákról? ... Csak mert úgy gondolom, hogy nekem is valami gondom van vele, mert nem jön hátra rendesen a bőr! Szeretném, ha valaki elkísérne az urológushoz, mert nem szeretném, ha emiatt körülmetélnének, és akármi is lesz, szükségem lenne a segítségetekre!"

ENNYÍÍÍÍÍ!!! :-)

========

Bármilyen további kérdésed van, vagy ennél is konkrétabb segítségre szorulsz, >>priviben bárki számára elér7ő vagyok. :-)

FEL A FEJJEL! ;-D

Üdv: EE