Mi a jobb döntés, alkoholfogyasztás csökkentésére vagy megszűntetésére?

Dilemmában vagyok, ugyanis egy ideje szeretném elérni, hogy csak kulturált mennyiségben fogyasszak alkoholt, viszont újra és újra összejönnek megbotlások. Mint most a szombati "újra lehet összejárni" alapon kezdődött grillezéskor..

Nagyon remélem, hogy nem akarom ezzel becsapni magam, de úgy gondolom, alkoholista (legalábbis még) nem vagyok, hiszen egyedül, stresszoldásra, bánatomban soha nem iszom, alapvetően nincs olyan, hogy "én most az alkohol hatását kívánom". Csináltam már száraz novembert is, és konkrétan jobban élveztem józanul a programokat, mint máskor, iszogatva. Munkám, életem alapjában véve úgy érzem, hogy rendben van és haladok az önálló létem építésével. (25 éves vagyok, szűk egy éve fejeztem be tanulmányaimat és költöztem saját albérletbe..)

Inkább az önkontrollal van bajom, mert viszont, amint egy ilyen sütögetésen lecsúszik az első két-három sör (alapvetően azért, mert frissít és nem a legalját veszem, ízre bejön), utána már elkezdem nem számolni a mennyiséget. Így 3-4 havonta összejön egy olyan este, mikor sokan vannak körülöttem, még egy utolsó koccintás mindig belefér, és végül azt se tudom, hogyan értem haza. Önveszélyes, a másnap megy a kukába, nem is egészséges nyilván...

És a mostani kapcsán elgondolkodtam, hogyan tovább. Az többször jött már ötletként, hogy 4 italban le kéne korlátozni az egy esti fogyasztást, csak hát látom, hogy nem mindig sikerül. Na most, ezt kéne szigorúbban vennem, és próbálkoznom még tovább? De hány hiba fér még bele? Vagy inkább itt és most azonnal befejezni, és soha többé nem inni semmit? Elsőre azt mondanám, hogy az elsőhöz kell több önkontroll és ez fejleszt jobban az önmérsékletben (hiszen szín józanul nem hiányzik, könnyű nemet mondani), no meg egy, mondjuk családunk hagyománya szerinti karácsonyi tokaji aszúból semmi baj nem lehet. De már elgondolkodtam rajta, hogy ezt vajon nem a tudatalattim mondatja-e velem, mert mégis csak fél a teljes és határozatlan idejű mentességtől...