Akinek pánikrohamkor nem a mellkasa fáj, hanem AZONNAL wc-re kell mennie, hogy oldja meg az utazást?

Én is ilyen vagyok. Ha nagyobb út, akkor koplalás, ahogy az első írta, de még így is érnek kellemetlenebb helyzetek.

Pl amikor először utaztunk repülővel a párommal és egyikünk sem tudta pontosan, hogyan is működik ez. Otthon indulás előtt hajnal 3kor 2x, a reptéren 5x kellett szaladnom a wc-re (hasfogó ellenére!!) annyira izgultam, majd amikor már a gépen ültünk teljesen megnyugodtam.

De az olyan reggeleim is ilyenek, amikor valami nem volt betervezve a napba és jön egy telefon, hogy mikor hol legyek, azonnal lestresszel a dolog. Szerencsére saját irodában dolgozom a nap legnagyobb részében, úgyhogy üldögélhetek a wc-n órákat is. Ha menni kell akkor meg nincs mese, addig nem indulunk amíg túl nem vagyok mindenen, emiatt egyébként 2 órával korábban kelek reggel mint kellene. Ha égető a dolog akkor hasfogó, az van nálam mindig bárhova megyek.

Nekem olyan melyen gyokerezo gyerekkori szorongas, hogy antidepresszanst szedek es alkalmilag Xanaxot. Igazabol szembe kell nezni azzal a forgatokonyvvel, hogy vecet kell keresni. Vendeglatoegyseg, es szegyenkezest teljesen feladni. Van nalam az a feher agyagos italpor, ami hamar hat, de nem szabad raszokni.

Igenis muszaj enni, az ures gyomor, sav nem jo. De csupa szaraz, biztos dolgot. Es a vilag legtutibb hasfogoja az etcsokolade. Mar elore keszulok, elozo nap is eszem.

Jogos a kerdes, szedek gyogyszert, akkor mi is van. Velem a gyogyszer csodat tett, es mikor dolgoztam es el voltam foglalva, abszolut legyoztem a szorongast, le is tudtam tenni a gyogyszert. De jodolgomban visszatert. Nem kell dolgoznom, parom kulfoldi, es egy gyonyoru, de elszigetelt helyen elunk. Ingerszegenyseg, honvagy, magany, nincs feladatom, nincs napi rutin. Igy pl hazalatogatas repteri veceben zokogva fosassal kezdodik...