Hosszútávon milyen problémák jelentkezhetnek, ha valaki fantáziavilágban él?

Szerintem egy idő után nehéz lesz valós emberekkel kommunikálnod, hiszen őket nem formálhatod a kedvedre, hanem neked is alkalmazkodnod kell bizonyos helyzetekben.

Vannak céljaid? Fantáziálj arról, hogyan tudnád a legkönnyebben elérni őket. Az legalább konstruktív irányba vinné az életed.

Keress egy társat, hogy ne legyél magányos éjszaka.

A durva szexuális fantáziáidat nem szabad kiterjesztened a való életbe (persze biztosan találnál olyat, aki benne lenne), de alapból ezeket nem várhatod el.

Nem. Ennek a kikapcsolasahoz csak egy nagyon jo parkapcsolat kell, es egy mozgalmas elet. De az uresjaratokban, esti elalvas elott ugyanugy fellephet ez az almodozas. Ettol viszont nem lesz semmi bajod a valo életben, es szerintem izgalmas is. :) En is tulerzekeny, fantaziadus ember vagyok. Egy fejben elkepzelt szituaciotol is sirva fakadok akarmikor.

De ha erdekes a munkad, keves idod van elkalandozni, oda haza var a fozes, a gyerek/a macska/a kutya gondozasa, a paroddal eltoltott beszelgetesek, filmezesek, a setak, akkor egy ido utan az almodozasok mar csak bizonyos szituaciokban fognak elofordulni, nekem pl ha parom sokaig dolgozik, es csak fekszek az agyban addig, vagy elalvas elott pl mindig nagyon sokat gondolkozok. :) Mikor meg sulis voltam naphosszat tudtam csinalni. Elkepzelt vilagokban jatszottam sajat magammal, mint egy regeny szereplovel, egesz torteneteket eltem at a fejemben. Alig vartam hogy alvas ido legyen es legyen idom az almaimat tovabb szoni onnan ahol elozo este befejeztem.

De ma mar ennek az idonek a hossza jocskan lecsokkent. :) Egyaltalan nem befolyasolja az eletem, vagy a kapcsolataim, sőt, sokszor meg is felejtkeztek rola, hogy csinaljam.

Az első vagyok. Ha olyan szintű a fantáziálás, mint a második válaszolónak, akkor azzal szerintem sincs semmi baj.

Azonban ha pótcselekvés az egész, mert nem tudsz a saját életeddel szembenézni, akkor komoly probléma.

Én úgy képzeltem el, hogy kb. egész nap ezt csinálod, nem barátkozol stb. Erre az esetre vonatkozik az első véleményem.

Nem ez a baj, valószinüleg az, ami ezt okozza. Hogy mi? Kitudja!

Nem, alapvetően ezzel nincsen baj, amíg a normális világ kárára nem megy. Az már egy másik kérdés, hogy ilyet ki csinál? Depressziós, akinek elege van a külvilágból, ezért bezárkózik? Lehet számtalan oka ennek, és ott kell keresni a megoldást a kérdésedre. A fantázia segíti az embert, a kérdés csupán az, hogy neked ez mire segítség?