Mi tévő legyek ha valami olyan mentális betegség keseríti meg az életem aminek a tünetei jellemezhetetlenek?
Van valami betegségem de nagyon furcsa, én magam sem értem mi ez. Tüneteit se tudom jellemezni mert annyira túl megy minden ésszerűségen, hogy senki nem értené meg.
Ilyen esetben hova tudok fordulni? Az a baj félek, hogy akár az életem is kockán forog emiatt és úgy érzem megemészt belülről egy nagy feketeség.
Sokszor kezdtem már ki írni kérdést róla de soha véget nem érő sorok és értelmezhetetlen szövegek keletkeztek belőle, úgyhogy sose írtam ki.
Senkinek szóba se beszéltem erről mert tudom, hogy ezt úgyse értenék meg így már legalább 10 éves korom óta magammal hordozom. Legalábbis azóta fixen velem él ez a betegség.
válasza:Miert irtad az epilepsziat a kulcsszavak kozott? Gondolod, hogy esetleg ez lehet a betegseged? Ez egy kordaban tarthato betegseg, orvos beallitja a gyogyszerezest, elmaradnak a tunetek. Persze lehet nem ez a baj.
Az irasod alapjan, teljesen normalisnak tunsz, sokat segitene, ha tudnal beszelni rola ,talan benned is sok minden tisztazodna, ha hangosan vegiggondolod a problemaid.
irj meg magadrol, hogy segithessunk.
válasza: válasza:Köszönöm szépen a válaszokat!
Kicsit gondolkodtam az éjszaka, hogy miképp tudnám összefoglalni és talán úgy, hogy: gyerekkorban a fejemben megalapítottam egy másik világot/életet amely az idő előrehaladtával egyre jobban befolyásolja az életemet és többször is éreztem már, hogy valaki még lakik bennem aki mint egy daganat úgy viselkedik. Ma már érzem a fájdalmat is néha. Ez nem külső fizikai fájdalom és nem is lelki fájdalom hanem kicsit olyan mintha a testemben lévő másik életnek görcsös tünetei lennének és én érezném az ő kínját.
Ez a valami úgy érzem sokszor átveszi az irányítást a testem felett és sokszor elkapnak fej tichelési rohamok valamint állandó szorongásba tart (0-24-ben kissé összeszorított fogakkal élek ami már fel sem tűnik)
De mondok egy másik példát egy nagyon furcsa tünetre ami nemrég alakult ki nálam: amikor gépelek valamit akkor sokszor elkap egy ösztön, hogy egy bizonyos betűnél álljak meg és írjak még mellé 1 vagy 2 ugyanolyan betűt majd aztán ezt a betűt töröljem ki és utána folytassam tovább a gépelést. Utálom mert idegesít és el akarom ezt hagyni de nem tudom mert az a valami ami belém költözött erősebb az akaratomnál. Ilyen jelleggel jönnek-mennek nálam a furábbnál furább tünetek de egyre jobban fáj.
Ennyit tudtam nektek kihozni, nyilván ez ennél jóval összetettebb, a tünetek sem csak ennyik de ezek azok amelyeket még valamilyen formában le tudtam nektek hozni "érthetően".
Most alszok egy kicsit mert jóformán egész éjjel ezen gondolkoztam, hogyan szedjem össze.
Ha van még kérdésetek írjátok le és válaszolok rá.
Pszichiáter akkor úgy gondoljátok ehhez megfelelő lenne?
válasza:A gépeléses dolog nem pont ugyanilyen, de nekem is volt. Kényszergondolatok.
Egy dolog, viszont te már kb úgy írtad mint ha teljesen normális lenne. Azért tisztázd le magadban hogy te egyedül vagy, nincs benned 2 személy, nincs másik világ, ezek képzelt dolgok. Te csak szimplán a saját elméd rabjában vagy. Meg kell tanulnod kezelni. Szerintem kezeltesd, pszichiáter ír fel gyógyszert, kezdj el sportolni, egészségesen étkezni, társaságba lenne jó menni, csak sajnos a covid ebben korlátoz. Van valami bajod, de nem tudod hogy mi. Ez tipikus szorongás, ne képzelj bele többet, csak nálad így nyilvánul meg. Gyógyítható
válasza:#7 A társaság az mindig nagyon jól esne de az a gond ezzel, hogy már óvodában "bántottak" és ez volt általános illetve most középiskolásként is mert mindig azokat az embereket találtam meg akik csak kihasználtak arra, hogy belőlem növeljék az önbizalmukat. Szociális szorongás alakult ezért ki bennem, úgyhogy a covid a legkisebb gond ami korlátoz ebben :D
Neten próbálkozok társaságot találni, itt sikerült is találni egy olyan barátot akivel 6 éve tartom a kapcsolatot de rajta kívül nincs társaságom, csak a családom. Pedig biztos vagyok benne, hogy nem lenne velem gond hisz rengeteg embert megismertem már neten és jó részük barátkozni akart velem, csakhát ez az állandó írkálás...egy idő után mindenkit kikészít.
Na de nem rabolom itt az időtöket, köszönöm szépen a válaszokat, igyekszem felkeresni egy szakembert :)
Ha találsz egy jó pszichiátert nincs lehetetlen. Két dolog fordult meg a fejemben, de aztán lehet hogy hülyeséget írok, mert nincs teljes tudásom ezekről.
Az egyik amire gondoltam az a kényszerbetegség. Sok mindenben megnyilvánulhat, és sok típusa van, súlyosság szerint. Pl, valamilyen szinten az is az, hogyha valaki 6* nézi meg hogy bezárta-e az ajtót, és még utána sem hiszi el. A billentyűzetes példád szerintem jó erre, főleg ha úgy érzed, az történik, hogy az a “másik éned” akarja hogy azt csináld, és muszáj, “rá vagy kényszerítve” arra hogy megcsináld, mert ha nem, akkor ez meg az lesz.
A tikkelési rohamok is ehhez tartozhatnak. Most hogy így belegondolok, Lele Pons-nak van egy ilyen dokumentumfilm-szerűsége youtube-on, nézd meg ha gondolod.
A másik ami eszembe jutott az hogy miért alakulhatott ki benned egy másik világ. Nem tudom a pontos sztorit, azt nem mondanám hogy disszociatív személyiségzavar, mert ott konkrét megnyilvánulások vannak, pl.: egy tök máshogy viselkedő alter veszi át az irányítást (tudom ez rohadt parán hangzik, de ez egy betegség, nem gyilkosok, meg nem szörnyek, csak traumával élő emberek) a lényeg, hogy ez úgy alakul ki, hogy történik valami trauma, és az agy azt mondja, hogy ez nem történhetett meg velem, ezért kreál egy másik ént, akivel megtörtént, és onnantól az a másik én az aki hordozza azt az emléket. Lényegében disszociál az agy. Vagy egy másik példa disszociációra: amikor bántalmazott gyerekek miközben verik őket azt képzelik, hogy egy buborékban vannak és éppen sütiznek. Az elme próbál elmenekülni az adott helyzetből. Én ez utóbbit gondolnám egyébként a megfejtésnek arra, hogy mi is lehet az a világ, aztán mondom, lehet hogy tévedek, bocsássatok meg, semmi konkrét tudásom nincs, csak sokat olvasgatok ezekben a témákban.
Egy jó szakember pedig ki fogja deríteni konkrétan mi baj. Alapból úgy kell hozzáállniuk egy pácienshez, hogy empátiával: hogy ez mit jelent? Pont azt, hogy nem lesz olyan hogy nem ért meg, és nem fogja azt mondani hogy ez hülyeség, mert az a dolga hogy segítsen. Mikor én elkezdtem szakemberhez járni a saját bajommal azt se tudtam hogy hogy fogalmazzam meg, féltem hogy hülyeség mindaz ami a fejemben lejátszódik, és azóta annyi de annyi összefüggésre nyitotta fel a szemem, és annyi de annyi mindent tudtam meg magamról, a múltamról, és a családom múltjáról. És sokkal jobban vagyok, mert ő az apró dolgokból, az apró szálakból össze tudta rakni a képet. Illetve én is össze tudtam rakni, és én is kellettem ahhoz hogy meg akarjam oldani a problémám, de ez szerintem a te esetedben sem lesz probléma! ;)
Sok sikert a gyógyuláshoz!! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!