Ez depresszió? Vagy esetleg más? Mit tegyek? ( többi lent )

Az elmúlt 1 hónapban elég rossz a kedvem,lehangolt vagyok. Azok a dolgok, amik nagyon nagyon érdekelnek, mint pl. a foci, nem dob fel annyira. A hétvégén kezdődik a két kedvenc bajnokságom, a La Liga és a PL, de nem vagyok úgy bezsongva, mint az előző években. A céjaim elérése iránt nem érzek olyan nagy motivációt, mint korábban. Lehet, hogy nem is a legmegfelelőbb sulit választottam, ráadásul tandíjat is fizetek, mivel nem értem el annyi pontot, hogy államira felvegyenek. Utóbbi nagyon bánt és bosszantó, mert én nem voltam elég jó ( pedig nagyon nagyon sokat készültem az érettségire, de az angol emeltet nagyon elrontottam ). Plusz azt érzem és látom, hogy megakadtam abban a fejlődésben azon a területen, amivel elsősorban foglalkozni szeretnék, ami az én nagy célom és álmom. Ebben a tekintetben próbáltam segítséget kérni, remélem, hogy majd beválik, de nem vagyok biztos benne. Továbbá, magammal is egyre inkább elégedetlen vagyok. Az előzőeken kívül ért kudarc magánéleti téren, híztam, pedig izmosodni szerettem volna, még mindig válogatós vagyok, nem mentem el egy nyári táborba, amit rendkívüli módón bánok ( elvileg lesz jövőre, de így is zavar ). A magánéleti kudarc egy viszonzatlan szerelem volt, ami óriási fájdalmat okzott. Megpróbáltam meghódítani, közben úgy éreztem, hogy viszonozza az érzéseimet, de amikor randira hívtam, nemet mondott. Mivel osztálytársam volt, ezért még hónapokig nap mint nap láttuk egymást. Hónapokkal később is a visszautasításon rágódtam. Azóta semmi új ezen a téren. Lehet, hogy ez okozza a depressziót? Továbbá, bizonyos tulajdonságaim, szokásaim miatt ( pl. nem fogyasztok alkoholt, nem járok el bulizni, válogatós vagyok, sosem volt barátnőm ) szorongást érzek néha, nehogy előjöjjenek, "kiderüljenek", mert akkor olyan szituba kerülök, amikor nagyon szarul fogom érezni fogom. És ezek miatt már előre parázok. Nincs olyan, aki ezt megértené, csak minősítő megjegyzéseket kapnék, ami irtózatosan fusztrál. Irigy vagyok azokra a haverjaimra, ismert emberekre, akik boldog párkapcsolatban élnek. Irigy vagyok azokra, akik nyaralnak és arra gondolok, hogy milyen jó nekik, nekem meg nem. ( 2017 márciusa óta nem voltam nyaralni, pedig előtte családdal minden nyáron mentünk, mindig élveztem ezen nyaralásokat )

Mindeközben sok mindenem megvan ( tökéletes szülők, jó és ideális életkörülmények, barátok ), habár egy pár barátommal elég régen beszéltem, főleg élőben. Fizikailag teljesen rendben vagyok minden tekintben pl. eszek és alszok rendesen.

Nagyon minimális szinten arra is gondoltam, hogy az se lenne nagy baj, ha holnap nem ébrednék fel vagy meg sem születtem volna. ( eszemben sincs öngyilkosnak lenni )

Csak értelmes, építő jellegű kommentek érdekelnek, szakemberek véleményére különsen kíváncsi vagyok!