Milyennek éled meg a depressziót?

Mikor voltál utoljára felhőtlenül boldog, akkor miért volt értelme felkelned reggelente?

Csajok terén hogy állsz?

Először is tudatosítsd magad, hogy ez egy állapot, mert rosszul jársz ha nem teszed!

Tegyél azért, hogy boldog lehess, semmi sincs ingyen ezen a világon!

Még a családod is szeretetet kér a szeretetért még ha nem is tudatosan!

Várom a halált. Most ebben a pillanatban úgy érzem mintha fojtogatnának, az egész belsőm remeg a kíntól.

A depresszió nálam hullámokban jön, mindig más, egyszer fel sem fogom a világot, máskor meg erős bűntudatom van, komolyan minden miatt, az összes dolog miatt, amit tettem az életemben, én vagyok a felelős és meg kell büntetni érte. Már azt sem tudom, hogy mikor tört darabokra az életem, talán mindig ilyen voltam.

Úgy szeretném, hogy emlékezzenek rám, ahogy egy okos, aranyos, jólelkű, szép arcú lányra szoktak, és ne azt lássák bennem, hogy feladta!, gyenge volt!, hogy tehette! stb.

Ezen dolgozom manapság, hogy az emlékeket, amit őriznek majd rólam, legalább azokat ne tegyem tönkre.

Ilyenkor fontos lenne lazítani, visszavenni a tempóból!

Szórakozni, elterelni a figyelmet a stresszről és a problémákról ami nem azt jelenti, hogy homokba dugod a fejed!

Csak leveszed a válladról a súlyokat és a gondokat!

(de másnap megoldást kell találni a problémákra ,gondokra)

A depresszió olyan mint a gyász!

Ha szeretnéd megérteni ,akkor nézd meg ezt a filmet!

[link]

Lehet, hogy egy kicsit könnyebb lesz!

Annyira szar az életem hogy véget is vetek neki. Ma fogom kiváltani az altatómat 3 hónapja nem szedtem szóval remélem ürült a szervezetemből is. 24-ét meghagyom még magamnak. Kedvenc filmek, zene, kaja... Aztán remélem ennyi volt.

Teljes csőd vagyok, tönkre tett mindenki nem érdeklek senkit. Totál gáz.