Nem látom értelmét az életnek mit tegyek?

Én is így éreznék ha nem lennék keresztény és nem hinnék a halál utáni életben. Így, hogy hiszek, így már sok mindent máshogy látok (nem voltam mindig hívő, volt pár év szünet), de még így sem egyszerű.

Én jelen pillanatban azt látom az élet céljának, hogy teljesítsem a legfőbb parancsot, amit Jézus mondott: szeressek másokat, segítsek másoknak, bocsássak meg másoknak. Hogy valami önzetlen célja legyen az életemnek, ne én legyek mindig a középpontban.

Egyébként én ezt nagyon jó felfogásnak tartom, akár keresztény az ember, akár nem, mivel ha így állsz hozzá, akkor vagy kevésbé ráznak meg csalódások és tragédiák, vagy ha nagyon megrázna, akkor is jobban ki tudod bírni. Szakításokat, csalódást emberekben, ha te adsz és nem kapsz vissza stb. Azért, mert önzetlenül szeretsz és önzetlenül adsz, nem a viszonzásért cserébe és így nem lesz olyan érzésed, hogy hiába szerettél, hiába segítettél, hiába csináltál valamit a másik emberért. Ha viszonozzák és vannak igazi barátaid, a szerelmed tényleg szeret, nem érnek csalódások, akkor még jobb helyzetben vagy.

Mondom ezt én, aki sajnos többször csalódott emberekben. Én meg vagyok róla győződve, hogy hosszútávon ez a legjobb megoldás.

És ez megoldás arra is, amit te írsz, mert a munka, tanulás, pénzköltés, ezek mindig helyzettől függnek, ezek átmeneti dolgok, az ezzel kapcsolatos erőfeszítéseidnek nem mindig van meg az eredménye, nem mindig értékelik kellőképpen, a pénz ráadásul vagy van vagy nincs és hiába veszel meg egy nagyon jó laptopot, TV-t, ruhát, az nem fog neked örökre boldogságot adni. Amit viszont nem kapsz, nem megszerzel, hanem amit Te adsz másoknak, az nem külső körülmények függvénye, nem átmeneti, az belülről jön. Az akkor is örömmel tölthet el ha tanulsz, ha dolgozol, ha nyugdíjas vagy.

Sokszor voltam már depressziós, engem a hitem változtatott meg, ez, amit leírtam, ez a megoldás, bár engem Jézus motivál erre, de akkor is ezt tudom tanácsolni ha nem vagy keresztény, mert nem csak a keresztény ember lehet önzetlen és jószívű.

Tök megértelek, én is így vagyok vele. Mondjuk pénzt még szívesen költenék, ha nem kellene attól szoronganom, hogy elfogy... :/

Segíteni nem tudok, csak gondoltam leírom, hogy nem vagy egyedül.