Vajon csak nekem furcsa ez a pszichológus ?

Az, hogy kedves, figyelmes és laza, teljesen természetes, de ha gyanúsnak érezted, akkor talán mesterkélt volt, vagy behízelgő? Ha csak annyi, hogy nem vagy ilyesmihez szokva férfiak részéről, akkor nem gond, majd megszokod, a szétszórtsága inkább lehet gond.

Bárkivel előfordulhat, hogy nem találja a kulcsát, emiatt nem kellett volna zavarba jönnie és magyarázkodnia, ezzel csak azt érte el, hogy megjegyezd, ügyes. Az már zavaróbb, ha nem emlékszik, mit mondtál két perce, és úgy henceg, hogy mindent megjegyez, mert az azért alap lenne, hogy figyel és emlékszik, különben nagyon sokat ér, hogy beszélsz neki. =)

Véletlenül nem egy XIII. kerületiről van szó?

Ha egyre gondolunk, nekem is furcsa volt. Férfi vagyok, úgy gondoltam, egy szintén férfinak könnyebben meg tudok nyílni és hamarabb megérti, mit, miért úgy gondolok, ahogy. Eleve úgy indult, hogy nem volt áram a lakásban, ültünk egymással szemben a sötétben. Számomra a tag sem volt annyira szimpatikus, mint a vele kapcsolatos visszajelzések. Aztán a társas kapcsolataimnál megkérdezte, nem-e gondolkodtam azon, hogy férfival legyek?! Majd pár perccel később következett a mondat, ami igen rossz kontextusba került az előző kérdés által: "ha visszajön, megbeszéljük, mi történt magával és azt is, ami itt kettőnk között történni fog..."

Igyekszem nem előítéletes lenni, a körülmények is rájátszottak erősen a rossz érzésre, a szimpátia hiánya meg bebetonozta mindezt, de szinte menekültem a végén.