Hogyan tudok megszabadulni a gyerekkori rossz emlékektől?

Nem az emlékektől kell megszabadulni, hanem a beteges viszonyulástól, amiben élsz velük. Hiába felejtenéd el a történteket, attól még semmit nem változna az, ahogyan a személyiségfejlődésedre hatottak. (Ha a hadirokkant elfelejti, milyen volt aknára lépni, attól még féllábú marad...pszichés traumáknál ugyanez, csak onnantól kezdve már azt se érti a beteg, hogy mi baja van.)

„mindenhol azt hallottam ez ellen semmit nem lehet tenni.”

Hát, akkor nem túl jó szakembereknél voltál. Az ilyesmit nehéz helyrehozni, van, hogy évekbe telik, de vagy száz éve megvannak rá a terápiás módszerek.

Nem elfelejteni kell akarni, hanem feldolgozni. Fizikai értelemben amúgy sem tudod elfelejteni, mivel bele van égve az agysejtjeidbe. A múltat kell elengedni, viszonyodat vele megváltoztatni.

Nagyon egyszerű hasonlat a nagyszüleink halála. Szerettük őket, meghaltak, de nem akarjuk elfelejteni őket. Feltámadni nem fognak, ezért át kell alakítanunk magunkban a fájdalmat szép emlékekké.

Problémádat egy másik jó "trükk" ha a régi rossz emlékeket felülírod új, jó emlékekkel, élményekkel.

Úgy tűnik, hogy az első válaszoló válasza értéktelen. Ha értéktelen akkor velem valamit nagyon elb@sztak. Én azért vagyok életben mert pszichoterápiára járok.

Gyerekkori trauma. Öngyilkossági kísérletig jutottam. Csak úgy tudtam tuljutni rajta, hogy terápiára járok és gyógyszert szedek.