Hogy fogom feldolgozni a gyászt?

24 vagyok.. nem gyerek.. a nagypapám volt a mindenem amióta az eszemet tudom és én is az ő mindene. 1 hete váratlanul meghalt. Semmi előjele nem volt, szimplán reggel nem ébredt fel álmából. Tudom, ez a “legszebb” módja, ha már muszáj meghalnunk egyszer.. de azóta.. el sem tudom mondani mit érzek. Semmit és mindent egyszerre. Napközben apukámat istápolom, előtte tartanom kell magam. Esténként a mamánál alszom aki 57 év házasság után egyedül maradt. Ott is tartanom kell magam.

Egyszerűen úgy érzem megőrülök. Nem tudom mi lesz, hogy fogunk így élni, nem látom a mindennapokat a jövőben. Belehalok a fájdalomba, bár belehalnèk akkor vele lehetnék megint.. nem tudom mikor merem a mamát egyedül hagyni majd, hogy áll ebből fel apukám. Annyira aggódom mindenkiért és nem tudom mit tegyek egyszerűen nem tudom