A bipoláris zavar miatt vagyok ennyire érzékeny vagy a szociális fóbiátol ?

Nem bírom magam elfogadni,hogy nem vagyok olyan mint mások. Annyira érzékeny vagyok ,hogy egy kis aproság miatt depresszios tudok lenni. Pl ha beszól valaki. Kerülöm is a balhét meg a vitát. Inkább mindenkivel kedves vagyok. Nem bírok és nem szeretek emberek közt lenni de a magány se jó. Szorongok társaságba és mindig azt képzelem,hogy rajtam nevetnek és engem néznek. Elnézek másokat és van önbizalmuk és határozottak. Boldogok. Én mindent meggondolok amit kimondok és nem is merem kimondani amit gondolok mert nehogy rosszat mondjak és akkor megbántanak. Utálom aki sokat beszél és a nagyképű embereket is. Kerülöm a társaságot. Telefonalni is utálok. El vagyok zározva az emberektől. Egyedül jobban szeretek lenni. Ritka akit el tudok viselni. Csak a szerény emberek közt vagyok el. Bipoláris zavarom van évek óta. Ingadozik mindig a hangulatom,de azt nem tudom hohy ez a iszonyatos érzékeny ség attol van e ? Nem merek önmagam lenni. Állandoan jár az agyam az emberiségen. Meg ha pl beszélgetek valakivel ami ritka akkor inkább meghallgato személyiség vagyok. Rühellem akiknek be nem áll a szájuk. Lehangolnak.Régen nem voltam ilyen. Akkor be mertem szólni másoknak ha úgy gondoltam,hogy igazam van,de most az se. Nem pereg le rólam a kritika mint másokról és mindent átgondolok egy vita vagy beszélgetésnél. Iszonyatos lelkiismeretfurdalasom van minden apro dologért még akkor is ha tudom hogy nekem van igazam. Utalok veszekedni. Inkább sokszor nem szólok semmit. Annyira jó lenne határozottnak lenni és nem ilyen érzékenynek. Totál depis leszek ha megbántanak. Pedig nagydarab férfi vagyok. Ez az utóbbi évekbe van jobban. Meg meg akarok feleni mindenkinek. Ez mitől lehet ? Bipoláris ? Vagy szoc fóbia ? Vagy ilyen a személyiségem ?