Mennyire általános manapság a fiatalkori idegösszeomlás, szerintetek ez nálam is az vannak még rajtam kívül olyan fiatalok akik ebben szenvednek?18f

21es, ez nem kifogás hanem analizis, "nyilván nem ugrok ki egy fogadásban az ablakból a nyolcadikról ha tudom hogy akár bele is halhatok"

Ha látnám hogy nem vagyok egy totális idióta és is autentikusan mondanák le rólam a véleményüket, akkor lenne remény de igy fölösleges.

Az elmúlt 3 évben olyan szinten elbutultam, hogy már totálisan nincs kedvem élni, még egy másodfokú egyenletet sem vagyok képes megoldani, rendesen eret vágnék.

Ennyi ésszel nincs vágyam és motivációm létezni.

Ha ilyen alacsony az IQ-m fölösleges segitséget kérnem hisz totál életképtelen vagyok..

25-ös, köszi a választ és külön az elszántságod amiért ilyen kedves vagy hogy szeretnél segiteni, viszont ezt még akkor sem fogadnám el ha Fővárosi lennék.

"Az érettségit muszájmegcsinálnod! Egyszerűen muszáj. Nem kell 5-nek lennie csak legyen meg. Ez legyen a legfontosabb. Meg tudod csinálni!!! Beszélj a tanáraiddal amiből nehézségeid vannak. Mond el hogy bajban vagy és segítsenek a tanulásban."-

Erre csak annyit mondanék hogy a tanáraim nagyrész le sem szarnak, semmiben sem támogatnak hiába hogy eddig rengeteget segitettem az iskolának mindenféle projektokban stb. visszont ennek ellenére kb. azonos szinten álnak hozzám mint a többi diákhoz, magyarul "csak már szabaduljunk meg tőlük, elég lesz nekik a 2es éretségi is, nos kérem ez a tipikus tanári mentalitás"

"Nincs 1 db olyan osztálytársad ismerősöd akivel el tudnál menni valami programra?"

-Nincs és nincs is kedvem az emberekhez egyszerűen undorodok tőlük.

"Én is a hülye anyámmal éltem 19 éves koromig szerencsére egy párkapcsolat kimentett belőle. Együttérzek nagyon."

Én a mai albérlet árak és az életképtelenségem-nek köszönhetően legalább még 4 évig itthon a nyomorban fogok létezni ha addig nem halok meg.

félek másik szakemberhez menni, mert nagy valószinüséggel könnyedén kifogja olvasni belőlem, hogy sullyos és összetett problémáim vannak és pszichiáterhez küld, ennél az orvosnál visszont csupa negativ tapasztalatom van és félek méginkább elcseszi a jövőm és a karierem..

Most jelenleg az egyetlen szerencsém hogy tudom ezt az álapotot álcázni, de visszont mikor egyedül vagyok akkor kitörik minden belőlem.

Az emberekről pedig annyit hogy már régebben rájöttem arra, hogy mindenki hamis és számomra nem létezik ideális barát, se társ eddig csupa hamis emberekkel vagyok és voltam körülvéve, mindenkinek folyamatosan nekem kell kezdeményeznem hogy valami legyen, mikor elhivtam egy "havert" valamilyen programra, akkor nyilván valami közbe ált neki, igy már 2 éve nem volt semmilyen társas interakcióm és teljesen elizolálom magam.

Mostanság pedig kezdem exponenciálisan érezni hogy napró napra rosszabulok és teljesen elhanyagolom magam visszont senki sem támogat mindenki leszar beleértve az agyhalott szülőm.

Én lényegében olyan mély gödörben vagyok, amiből egy fél élet mig kimászok olyan szintre amilyenen mondjuk egy átlagos ember van.

"Az érettségi azért tűnil nehéznek mert sok tárgyat tanultok aminek a fele teljesen haszontalan es nem is érdekel. Én is majdnem megbuktam. Aztán simán elvégeztem 3 szakot az egyetemen."

-1,ha nem esett volna le akkor szak középiskolára járok.2,szakközépből egyetemet végezni eszméletlen mennyiségű energia bfefektetést igényelne, itt konkrétan a matekra gondolok, amit epdig nem lehet csak ugy hipp-hopp bepótolni, pláne ilyen álapotban.

"De az egyetemen teljesen más volt a légkör. Sokkal értelmesebb emberek voltak és összehozott a közös érdeklődés." Nos ez az ami nekem igazán hiányzik, az értelmes emberek, csak épp ésszel szerintem nyilvénvaló hogy egyetemet végezni szakközépről nagyon nehéz és ilyen álapotban amilyenben én vagyok esélytelen.