Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Mikortól számít vki antiszociá...

Mikortól számít vki antiszociálisnak?

Figyelt kérdés

Nincsenek barátaim, egy suliba járok, ott el szoktam beszélgetni az emberekkel. Ez már az?

21L



máj. 24. 21:57
 1/10 anonim ***** válasza:
85%
* aszocialis
máj. 24. 21:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 A kérdező kommentje:
1es, kifejtenéd kérlek?
máj. 24. 22:09
 3/10 anonim ***** válasza:
100%
Rosszul hasznalod a szot, googlizd meg, melyik mit jelent.
máj. 24. 22:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:
100%

Vsz. az 1. válaszoló erre utalt:


[link]

máj. 24. 22:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 A kérdező kommentje:
Akkor gondoljátok, hogy ez aszociális személyiségzavar?
máj. 24. 22:48
 6/10 anonim ***** válasza:
Nem, szerintem az csak egy jellemvonás, de lehet más kór tünete. Aszociális személyiségzavar nincs.
máj. 24. 22:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 Psycho ***** válasza:
100%

Az eredeti kérdésre válaszolva: attól függ.


Van itt 3 dolog, amit el kell különíteni, és nem összekeverendő:

antiszociális, introvertált, illetve a fent hivatkozott aszociális.


Az antiszociális az egy súlyos személyiségzavar. Gyakorlatilag a modern kori pszichopata megnevezése (a szaknyelv ma már nem használja a pszichopata kifejezést, helyette az antiszociális személyiségzavar a helyes terminus technicus).


Az introvertált egy SZEMÉLYISÉGVONÁS. Vagyis egy relatíve lefixált beállítottság. Ide tartozik az, aki élből nem válik társaságra, ha pedig belekerül, hamar túlstimulálódik, aztán idő kell neki, hogy feltöltődjön. Általában kevesebb, de mélyebb társas kapcsolata van, szeret egyedül dolgozni, nem szereti, ha a figyelem középpontjába kerül. Sokat "dolgozik fejben", befelé forduló - de szükség esetén képes normálisan kommunikálni, és megfelelő kapcsolatot tartani az emberekkel. Úgy írhatnánk le egy metaforával: "tudja, hogyan kell játszani a játékot, csak nem akarja".


Az aszociális viszont egy aktuális tendencia, ami tehát változhat. Kialakulhat valami más probléma hatására (pl. mondjuk súlyos veszteség után magába fordul valaki), de lehet tartós problematika eredménye is. Hasonló tehát az introvertálthoz abban, hogy komfortosabban, biztonságosabban érzi magát az illető egyedül, nem akar szocializálódni, szorongó vagy visszahúzódó társas helyzetben, nehéz számára fenntartani a kommunikációt, fél a mások általi meg/elítéléstől, gyakran önbüntető de legalább is szigorú magához, kívülállónak érzi magát, és sokszor önértékelési problémája van. Ez egy kicsit közelebb van ahhoz, hogy: "valahol lehet, hogy szeretné játszani a játékot, de nem tudja, ezért szorong, és emiatt nem is fogja".


Látható, hogy közel áll az introverzió az aszociálishoz, de mégsem teljesen ugyanaz.


---


Az itt egy fontos kérdés, hogy te VÁGYNÁD amúgy a társaságot, de valami visszatart, vagy pedig eleve nem is vágysz rá, és legfeljebb csak a társas nyomás / észlelt normák miatt érzed úgy, hogy "hát lehet társaságba kéne menni"?

máj. 24. 23:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 anonim válasza:
49%

Az antiszociális személyiségzavar egy komplex mentális állapot, amelyet általában hosszú távú mintázatnak kellene jellemzően mutatnia az egyén életében. Az antiszociális személyiségzavarral rendelkező személyek gyakran mutatnak figyelmen kívül hagyást a társadalmi normákra, törvényekre, és mások jogaira, valamint hajlamosak lehetnek az impulzivitásra, a felelősségvállalás hiányára és a manipulatív viselkedésre.


Az, hogy nincsenek barátaid és kevésbé vagy társaságkedvelő, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy antiszociális vagy. Sokan lehetnek csendesebbek, visszahúzódóbbak, vagy nehezebben kötnek barátságokat, és ez teljesen normális. Fontos megérteni, hogy az antiszociális személyiségzavar sokkal komplexebb, és szakemberrel való konzultációra van szükség a diagnózis felállításához.

máj. 25. 06:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 A kérdező kommentje:

7es, köszi a választ és az érthető kifejtést, levezetést!


Én vágynék a társaságra, barátokra, amíg ált. suliba és gimibe jártam, mindig volt egy legjobb bnőm, akivel össze voltunk nőve. Ez nekem elég volt (elég függő típus is vagyok és jó volt az a biztonság, hogy mi ketten csak egymásnak vagyunk).

Aztán most, hogy szétkerültünk, nekem elég szar éveim vannak, nem találtam magamnak egy új ilyen barátnőt, akinek ennyire fontos lennék, akivel ilyen közel lennénk. Sőt, semmilyen barátnőt,barátot nem találtam magamnak.


Múlt héten hívott egyik ilyen volt barátnő egy eseményre, ahol voltak többen is, az ő barátai. De én sehogy sem bírtam elmenni, mert van egy ilyen kép a fejemben, hogy én ők nem értenének meg engem, én se őket, színjátszás lenne az egész, kevés is vagyok ahhoz, hogy olyan emberek kedveljenek, mint amilyenek ők, nem bírok feloldódni több ember között. Mindeközben teljesen egyedül vagyok, a könyveimmel élek és nagyon vágyom rá, hogy végre történjen velem valami, legyenek barátaim. És tessék, amikor akad egy lehetőség a szocializációra, akkor képtelen vagyok odamenni...

máj. 25. 14:18
 10/10 Psycho ***** válasza:

Kérdező! Először is nagyon szívesen, másodszor pedig köszi az őszinte választ, biztos nehéz beszélni erről.


Nem gondolkodtál rajta, hogy esetleg segítséget kérj? Nem szégyen ilyennel pszichológushoz menni (ennél kevesebb miatt is szoktak). Úgy tűnik, van egy csomó irracionális félelem benned, amit nem ártana átdolgozni. Ott a kettős motiváció (mennél is meg nem is), aminek az ütközése meg önbizalomromboló hatású, és egy ördögi kör az egész.

máj. 25. 18:18
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!