Lehet, hogy depresszió, vagy csak a bánat, de mit tegyek?

Olvastam írásod, nagyon nehéz helyzetben vagy, viszont korodnál fogva nem élheted le így az életed. A férjed 64 éves, ő már a kapuzárás kapujában toporog. A megmaradt férfiasságát még itt-ott fitogtatja, de csak a vadászösztön hajtja. Minél több skalp, mert ő aztán mint egy bevadult bika, érhet még valamit. Nem akar válni, persze hogy nem te vagy a biztos háttér, és lehet még szeret is, de a vére, az aztán forró, mint a sivatag.Nézd, ha nem bánik veled rosszul én vele maradnék, de lenne egy-két kikötésem. Például engedjen neked is szabad utat, teret. Érezd jól magad, ne gubózzál be,még az is lehet találsz magadnak egy partnert. És ha az a partner őszintén szeret, nem csal meg, gondolkodhatol a váláson. Figyelj! Újítsd fel magad, ne lássa, hogy bánt a dolog, ha már ennyire érzéketlen a te érzelmeddel szemben. Frizura, csinosabb öltözködés, megengedhetel magadnak egy kis kávézást egy-egy kávézóban. Elmélkedjél, sétáljál, ha van munkahelyed légy felszabadúlt, had lássa az a kivénhedt bika, te sem vagy elveszett nő, csak ő veszíthet el örökre téged. Légy bátor!

Igen, kényeztesd Magad, testileg és lelkileg is. Egyetértek az előttem szólóval, változtass a külsődön ( fodrász, manikűr..), és keress fel egy pszichológust vagy pszichoterapeutát, ha profi, akkor lelkileg megerősít.