Más pánikbeteg is érzett már ilyet? :S

Tegnap 23:47:

Hu, de okos itt valaki. :) Mintha ezeket nem tudnám, mit kell ilyenkor tenni.. Képzeld, igen, évek óta pánikbeteg vagyok, igen, SZTK-ba járok gyerekkorom óta pszichiáterhez, és igen, szedek antidepresszánst, már a 2-ik fajtát, aminek úgy érzem, már nincs értelme..(Az elsővel viszont volt egy majdnem 2 éves tünetmentes időszakom, de újra kijöttek a tünetek utána, ezért kipróbáltuk a mostanit). Mert az utóbbi pár hónapban ismét úgy érzem magam kb., mint az elején, max. annyival jobb, hogy kilépek az utcára kísérővel, de nem messzire, és egyedül meg sehová.. Mert nem tudok...Hiába mondogatják, hogy próbálkozni kell, amikor már odáig jutok, rögtön a rosszullét rám is tör..

Neked úgy látszik, szerencséd volt.. Nem mindenkinek van ilyen szerencséje, hogy már az első gyógyszer után tünetmentes lesz ennyi ideig..Szóval ne csinálj úgy, mintha ez ilyen karikacsapásra meg tudna szűnni mindenkinek...

És kórházba meg nem fogok menni, mert nem fogom magam bekábíttatni, hogy csak aludjak ott 2 héten át..

Több értelme van, ha keresek egy másik dokit, és akkor igen, legyen magándoki, fizetem (ha végre lenne mód, hogy sikeres gyógyulásom legyen, akkor vállalom), és majd ők megállapítják, melyik lenne a legjobb a mostani állapotomra, és mellette terápiára is fogok járni.

De itt mást kérdeztem. Azt, hogy más is érzett-e már ilyet, hátha kapok megnyugtató választ, h. ettől nem őrülök meg, nem pedig azt, milyen gyógymódok vannak, mert azt magam is tudom.

Tegnap 20:53:

Amikor abbahagytam a gyógyszert, az nem úgy történt, hogy "áh, most gondolok egyet, és abbahagyom, én így látom jónak", hanem A PSZICHIÁTEREM JAVASLATA VOLT, hogy mivel már tünetmentes lettem, mondta, fokozatosan elhagyhatom. Így is lett. És ezt így szokás. Amikor valaki eléri a tünetmentességet több hónapon át, el lehet hagyni a gyógyszert.

A második gyógyszer, amit felírt nekem a doki, azt sem én találtam ki, hogy "legyen mondjuk ez", hanem Ő ÍRTA FEL NEKEM.

Nem tudom mit képzelsz, hogy azt hiszed, én állítgatom magamnak be a gyógyszereket. Én nem vagyok olyan felelőtlen és buta, mint amilyenek gondolsz. Én bíztam mindig az orvosomban. És ugyan miért is kéne fejbe kólintanom magam?

Egyébként, ha annyira fel vagy háborodva ezeken a kérdéseken, minek olvasgatod akkor a "siránkozó gyógyulatlan betegek" írásait? Örülj magadnak, hogy te ilyen gyorsan és könnyen kigyógyultál.

Legutsó hozzászóló: Nem tudom, én mindenfélét hallottam a kórházi kezelésekkel kapcsolatban, meg én amúgy is irtózom a kórházak légkörétől, inkább választom a barátságos környezetet (magánrendelő)..