Miért nem olyan egyszerű "kilépni" a depresszióból?
Gondolom akadnak itt is depressziós emberek én nem akarok senkit sem megbántani de engem annyira zavarnak az ilyen emberek...
Nekem például az egyik legjobb barátom mostanában depressziós és annyira feltud idegesíteni, egyrészt az ő meghal másrészt meg,hogy megöli a beszélgetéseinket meg gyakran csipkelődik arra hivatkozva,hogy ő depis és egy csomó ilyen ismerősöm van akik folyamatosan csipkelődnek másokkal és mikor megkapják a magukét akkor arra hivatkoznak,hogy ők depressziósak és ez ezért van.
Jó most persze minden embernek vannak mélypontjai,nekem is, és olyankor néha-néha jól esik kötözködni, mást hibáztatni ,de ezt éveken át..nekem maximum 1 órát tart ez az állapot.
Én nem értem ezeket az embereket...akiket hirtelen tragédia ér azokat megértem, de szerintem úgy általánosságban az ilyen emberekkel az a baj,hogy mindenbe beleélik magukat és így gyakran koppannak és ez hozzájárul a depihez.
válasza:
válasza:A depresszió NEM annyit jelent, hogy rossz valakinek a kedve, ez komoly pszichikai betegség, amit nem lehet csak úgy "abbahagyni", ha valaki depressziós, az egész életében az marad, csak jó esetben meg tud tanulni együttélni vele. Kicsit hasonló, mint a cukorbetegség, ez egy állapot, nem gyógyitható, de kontroll alatt lehet tartani.
Aki depressziós, az élhet úgy, hogy a legtöbb ismerös nem is veszi észre, de ennek ellenére belül mindig megvan ez a lelkiállapot. És akinek ez a baja, az soha nem mondja hogy "depis"!
Akit te emlitettél, azon NEM depresziósak, hanem csak annak mondják magukat, és ezzel mentegetik a neveletlenségüket meg a bunkóságukat.
válasza:Nos a depressziónak többnyire van egy oka.
Pl Ha valaki azért tiszta depresszió meg szorong, mert alkeszok vagy csak simán vadbarmok a szülei, és nem tudja mire megy haza mert otthon megy a terror, akkor abból valóban elég nehéz kilépni...
A csipkelődés meg irígységből van, merthogy neked könnyű, nem kell elviselned azt amit nekik, ami miatt depisek.
Minden depressziónak van valamilyen kiváltó oka.
Ez bármi lehet akár önbizalomhiány is vagy gátlásosság, lényegében akármi amin az egyén nem tud felülemelkedni.
válasza: válasza:Amit leírtál, az nem depresszió!
Tudomásul kellene már venni, hogy a depresszió egy súlyos betegség, ami nem azonos azzal, hogy valaki rosszkedvű, lehangolt, vagy frusztrált.
A depressziós ember nem lát kiutat, nem talál megoldást a fájdalmára, szenved éjjel, mert nem tud aludni, szenved nappal, mert fáj valami a lelkében.
Azok az emberek, akik nyugodtan bulizgatnak, aztán meg picsognak, hogy "Olyan depi" vagyok, ők nem depressziósok, és fogalmuk sincs arról, hogy mit jelent ez a betegség.
A depressziós ember legtöbbször munkaképtelenné válik, mert nincs ereje sem felkelni az ágyból, még arra sincs ereje, hogy felöltözzön, arra pláne nincs, hogy helyt álljon.
Aki depressziós, az nem dicsekszik, illetve nem takarózik a "depijével", mert gyűlöli, hogy depressziós, és mindent megtenne, hogy jobban legyen, és végre normális emberré váljon.
Ezeket a divat-depressziósokat simán se.ggbe kellene rúgni, mert olyasmivel takaróznak, amiről fogalmuk sincs, és örüljenek, hogy nincs.
Aki igazán depressziós, annak semmit nem használ, ha azt mondják, hogy "Szedd össze magad", a depresszió úgy fáj, mint fájhat az áttétes rák szerintem.
Ez egy komoly betegség, és nem kellene minden nyafogó, pukkancs, bunkó embert depressziósnak nevezni, aki nem tud viselkedni, vagy szimplán lusta, hogy tegyen önmagáért valamit.
válasza: válasza:Tipikusan ostoba, beszűkült magyar felfogás, magas lóról osztani, tapasztalat nélkül.
Az én édesapám depressziós volt. Egy hónap alatt 15 kilót fogyott, a korábbi életerős emberből motyogó valami lett. A kórházban leszrták...Hazaengedték, mert hogy nincsen baja.
Pár nap múlva felakasztotta magát, anyám talált rá. Karácsony előtt történt mindez.
Kívánom az ilyen nagyokosoknak, mint te, hogy soha ne kelljen átélni mindezt. Bár írásodból ítélve te is olyan kinyilatkoztató típus lehetsz, akárki, akámrit mond, nem fogod megváltoztatni a véleményedet...
Tovább szép napot!
válasza:Kérdésedre válaszolva azért nem lehet csak úgy "kilépni" belőle mivel minden az ember nem ilyen. Minden változás fájdalommal jár. Mindenkinek más az ingerküszöbe, hogy menyit bír el, hogy látja a dolgokat. Ha valakit túl sok számára feldolgozhatatlan, szorongást keltő, fájó dolog éri huzamos ideig (vagy egy két nagy csapás formájában) az belesülyedhet. S mivel a dolog nem marad abba, nem szűnik meg (pl: családi gondok, közeli ember halála, szorongás a munkaelvesztése miatt bármi lehet) így a depresszió mintegy válaszreakció se marad abba.
Megjegyzés ként írom ide csak, mint saját gondolatot, hogy nem véletlenül elfogadott más országokban a pszihológus, pszihiáter segítsége kb ott olyan mint a fogorvos. Sokan felismerik, hogy a lelkük fontos s szükségük van rá de attól még nincsenek elitélve, lenézve. Sok vezető beosztású ember is igénybe veszi s nem tartják miatta hülyének. Ők csak segítik az embert rájönni a hibákra, más életszemléletet adnak s segítenek a streszben is. Mert nem mindegy, hogy a következő 30-50 évben szenvedünk vagy sikerül minőségibb életet élni lelkileg.
# 7/8
Sajnálom azt ami apukáddal történt.
De neked sem kéne a még magasabb lóról osztanod az észt, az írásom és a válaszok alapján észreveheted ,hogy nem voltam tisztában a depresszió valódi fogalmával ,így az írásomban a depressziósokat "támadom", de a válaszok alapján rájöhettél,hogy a kamu depressziósoknak szól...(és ha kamu ha nem akkor is depressziós a megnevezésük ,tehát részben jogos amit írtam)
válasza:"és ha kamu ha nem akkor is depressziós a megnevezésük ,tehát részben jogos amit írtam"
Ki nevezte el őket depressziósnak? Voltak orvosnál? Kaptak diagnózist? Vagy csak ők mondják magukról?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!