Lehetséges ha ennyire "különc" akkor egyszer még nagy művész vagy nagy ember lesz belőle aki beírja magát a történelembe? (légyszi olvasd el! Fontos! )

Szóval bocsi ezt a kérdést lehet hogy nem is ebbe a kategóriába kellett volna írni.Egy 18 éves lány története aminek van valóságalapja.Még csak 18 éves.De nektek az eddigi élete alapján mi a véleményetek? Mert sok a végén nagy ember élete így kezdődött.

Szóval ő már kiskora óta elég különc,soha nem találta meg azokkal az emberekkel a közös hangot,akikkel az élet összesodorta.Már az oviban sem szeretett igazán ott lenni,az általános iskolát nem szerette főleg az osztálytársai miatt,egy elitgimiben tanult tovább ott azért talált barátokat,de a többiekkel nagyrészt ott sem talált közös hangot.Ebből mindenki arra asszociált hogy nagyon zárkózott pedig valójában nem is csak meg kell találnia hozzá a megfelelő embereket,ám közösségben nem sokat mutat meg magából.

Már kiskora óta vonzzák a művészetek (festett,rajzolt,de most rendszeresen ír verseket de régebben írt regényt,novellát,mondát,vonzza a zene is).De a versek felé vonzódik a legerősebben már nagyon régóta ír ovis kora óta megfogalmazza a gondolatait.A verseit bárkinek megmutatja (legyen az laikus vagy éppen már költő vagy hozzáértő) tehetségesnak tartja,valaki már verseskötet kiadására bíztatja.

Személyiségét tekintve elég össztett ember úgymond:próbálta legyőzni ezt a különséget olyan emberekkel találkozva akik igazából nem illettek hozzá próbált megváltozni hogy megfeleljen a környezetének de egyszerűen nem tudott.Próbált felhagyni az írással de akkor majdnem megőrült mert elveszítette volna a saját egyéniségét.Nagyon érzékeny,tiszta szívű,becsületes,fejlett az igazságérzete nagyon,ám minden akadályt legyőz,nagy erős személyiség,határozott,akaratereje óriási,két lábbal áll a földön,intelligens,bátor és okos jól tanul.

Hiába ír,mégis az orvosi pálya vonzza,imádja a kémiát és a biológiát.

Kifelé előfordul hogy egy rideg,érzéketlen embert mutat és fiús hobbija is van,motorozik.

A fő probléma,amivel nem bír megbirkózni a zárkózottság,úgy érzi senkinek sem kell pedig próbál közeledni az emberek felé.De inkább olyan érzése van hogy az emberek inkább tisztelik és tartják vele a távolságot.

Mi erről a véleményetek? légyszi csak normális válaszokat!