Lehet, hogy depressziós vagyok? Pszichológushoz kéne mennem?

Na és én meg pokolgépes.. jók azok a régi nóták!

Menj el pszichológushoz, ha úgy érzed, hogy segíthet, de én leginkább iskolaváltást javasolnék. Ha a képességeidnek megfelelő helyen lennél és távol a szerelmedtől, talán könnyebb lenne elfelejteni ezt az egészet.

Az önsajnáltatás résszel ha megengeded nem foglalkoznék, kaptál több ötöst is, és ki tudja ha nem lennél ennyire negatív magaddal szemben a régi hobbijaidban is megtalálnád azt ami miatt elmúlna a kisebbségi komplexusod. A lényegre rá is éreztél, változtatnod kell az életviteleden mert a múlton siránkozni és közben hagyni elúszni magad mellett a lehetőségeket nem túl jó választás. Az hogy pszichológushoz akarsz fordulni az azt jelentheti hogy nem érzed magadban az erőt hogy képes lennél egyedül változtatni az életeden. Éppen ezt az érzést keltik benned az orvosok azzal, hogy bármi bajod van rohanj hozzájuk majd ők megoldják. Általában meg is oldják, nyilván nem szükséges műtéteket elvégezned magadon, de helyrehozni a lelkiállapotod egyedül te vagy képes. A pszichiáter ugyanis nem tudhatja hogy milyen a "tökéletes te" , azt tudja amit megtanítottak neki: visszavezetni egy olyan állapotra ahol nem vagy "depressziós". Valószínűleg ezt antidepresszánsokkal kívánja majd elérni, amik hosszútávon tönkreteszik a szerotonin és dopamin felvételedet, onnantól pedig valóban boldogtalan leszel. Ehelyett ha ezentúl nem a problémáiddal foglalkozol hanem azok megoldásával, törekszel önmagad megvalósítására és a pillanat kiélvezésére valóban elmúlhatnak ezek a problémáid. Azt meg felejtsd el hogy szörnyű helyzetben vagy mert a leírtak alapján egyáltalán nem, ha belegondolsz mennyi és milyen valóban szörnyű helyzet létezik te is rájössz erre.

Az alapján, amit leírtál, pszichológusként én nem látok "súlyos" problémát, legalábbis semmi olyasmit, amit ne lehetne rövidebb távon megoldani, akár egy kis szakmai segítségre, akár a saját erődre és a barátaidra támaszkodva. 15-20 között majdnem mindannyian átesünk a reménytelen szerelmen, aztán rájövünk, többet ér egy elérhető, megközelíthető, hibáival együtt is szerethető srác, mint egy elérhetetlen, ideális, plátói szerelem. Remélem, erre te is ráébredsz majd, mégpedig nem csak az eszeddel, hanem a szíveddel is. Drukkolok, hogy sikerüljön!