Iszonyúan leégettem magamat a pszichológus előtt, inkább vissza se menjek hozzá?

Depressziós és szocfób vagyok, nemrég kezdtem el (TB-s) dokihoz járni.

Eleve attól is bűntudatom volt, hogy öt alkalom utáni állapotfelmérő teszten (is) látszott az állapotromlás.

Aztán végig nem tudtam odafigyelni, volt olyan, amit NÉGYSZER is visszakérdeztem, mert egyszerűen teljesen szétcsúsztam. És mikor már akkor sem értettem, akkor kis híján elbőgtem magam, meg is kérdezte az ipse, hogy kérek-e zsebkendőt... Persze nem bőgtem el magam, inkább gyorsan mosolyt erőltettem az arcomra, de rettenetes állapotban jöttem el, nem tudtam együttműködni amikor relaxációt akartunk gyakorolni, képtelen voltam becsukni a szemem, és nem keresztbe tett kézzel ülni, valamint a legegyszerűbb kérdésekre se tudtam válaszolni, ezért hamarabb elmentem. Amint kiléptem az ajtón kirobbant belőlem a bőgés, szerencsére nem látta senki, de iszonyú megalázó volt, hogy annyira hülyén viselkedtem, utálom, hogy azt gondolja, hogy annyira sötét vagyok, hogy egy egyszerű eldöntendő kérdésre nem tudok válaszolni, nem tudom visszamenjek-e...

Úgy érzem szétcsúsztam, végképp megkattantam, inkább megölöm magam, de visszamenni/ elvegetálgatni itthon nem akarok