Háromszor próbáltam öngyilkos lenni és mindig csak egy kicsi választott el a haláltól. Miért nem tudok meghalni végre?

Pedig van. Sokszor az életben a padlóról kell felállnunk.

Minden nap felkelünk, levegőt veszünk, és folytatjuk.

És ennek meg is lesz az eredménye. Te is leszel egyszer boldog, felállsz a padlóról, és végre élni fogsz.

Ezért nem szabad eldobnod magadtól az életed. Ne hagyd, hogy kárba vesszen az életed.

kérdező valamiért mégis életben vagy. a középkorban volt egy olyan szokás, hogy akit halálra ítélnek, ha harmadszorra sem sikerül levágni a fejét, akkor elengedik.

háromszor megpróbáltad nem ment. próbáld magad elengedni, tovább menni. szétnézni.

ez egy ilyen szerep a tiéd. egy színpadon sem jön le az, aki a nehezet kapja. hanem ízlelgeti. és próbálja jól eljátszani. nem ugyanazt játszod, mint mások, hanem valami tragikusabbat. nézd meg, hova vezet.

persze bármennyire is próbálok belegondolni, fogalmam sincs milyen lehet neked. mit tennék én akkor ott, ha te lennék. bár ha te lennék, akkor gondolom azt amit te.

Sokan próbálnak itt most lebeszélni,ezért én nem teszem,csak egy lennék a sok közül és amúgy is az lenne a válaszod,h de ... :(

Viszont a 15. hozzászólónak igaza van. Aki tényleg meg akar halni,az meg is hal. Ha te 3 próbálkozás után sem"tudtál",annak valami oka van. Valószínűleg Te is ragaszkodsz az élethez.Lehet,h nem figyelnek rád eléggé és a próbálkozásokkal azt akarod elérni,h fontos legyél.Ez egy teljesen jogos vágy,de így nem fogod elérni,legalább is nem úgy ahogy szeretnéd.Ne a rossz dolgokon rágódj,azokon gondolkozz,hanem próbáld meg "félretenni",hiszen volt, elmúlt és a következők a Te hozzáállásodon múlnak.Nem hülyeség az a mondás,h " mosolyogj az emberekre és vissza fognak mosolyogni rád".

Próbáld ki!

Nem gondolkodtál még rajta hogy elindulsz a semmibe?

Többször próbálkoztam már én is öngyilkossággal, kevés sikerrel. De mostanában azon jár az agyam hogy össze pakolok és neki vágok a világnak, csak egyedül még nem volt erőm, és azt hiszem nem is lenne happy end. Ha már úgysem izgat az élet, egy próbát megér! Írj ha érdekel. :)

"A szobádban ülsz, az ajtó zárva. Egy toll és egy papír az asztalon.. A kezed remeg, nem tudod hogy kezdd. Egy búcsúlevél a családodnak. Mert úgy érzed senki sem ért meg téged, senk nem tudja min mész keresztül. Senkit nem érdekli, hogy élsz vagy nem.. Ez az az éjjel, amikor ennek vége szakad. Lassan az ágyba mászol, és utolsó lélegzeteidet veszed, sötétségbe meredő tekintettel. Senkit sem érdekelsz, ugye? Nos, talán rosszul gondoltad. Kedd van, másnap reggel, reggel 6:30. Anyukád jön, és az ajtódon kopogtat. Nem sejti, hogy bármi baj lehet, és megismétli. Nem tudja, hogy nem hallod, nem tudja, hogy elmentél. A nevedet kiabálja és kéri, hogy nyisd ki. Nem kap választ, ezért bemegy és ordibálni kezd. A földre zuhan, közbe apukád beviharzik a szobába. Anyukád erőt vesz magán és odasétál az ágyadhoz, a tested fölé hajol, sír, üvölt, rázza a kezed. Apukád próbál erős maradni, de könnyek szöknek a szemébe. A mentőket hívja. Az anyukád magát hibáztatja, eszébe jut minden pillanat, amikor nemet mondott neked, amikor kiabált veled, vagy a szobádba küldött valami hülyeségért. Az apukád magát hibáztatja, amiért nem volt ott neked. Amiért annyit dolgozott, hogy alig láthattad. Senkit sem érdekelsz, ugye? 8:34, az igazgató kopogtat a termetek ajtaján.Az osztályfőnököddel beszél. Minden osztálytársad aggódik, hogy mi történhetett. Az igazgató bejelenti, hogy öngyilkos lettél. A népszerű lány, aki bunkó volt veled, magát hibáztatja. A fiú, aki mindig le akarta másolni a házid, magát hibáztatja. A gyerek, aki mögötted ült, és dobált téged, magát hibáztatja. A tanár, aki rád ordított, veszekedett veled, mert nem volt kész a házid, magát hibáztatja. Az emberek sírnak, őrjöngenek, hogy mit tettek. SENKIT SEM ÉRDEKELSZ, UGYE? 14:00 a testvéreid hazaérnek. Az anyukádnak el kell mondania nekik mi történt. A kistestvéred, lényegtelen hányszor veszekedett veled, elvette a cuccaid annak ellenére, hogy megtiltottad, üvöltötte neked hogy utál, ezeknek ellenére szeretett téged, te voltál a hőse, a példaképe. Most magáz hibáztatja. Miért nem mondta el neked, amikor még volt rá lehetősége? A bátyád hazaér, a kőszívű fiú aki sosem sír.. Magát hibáztatja, amiért szívatott téged. Lyukakat üt a falba, olyan ideges. Nem tudja felfogni, hogy elmentél. Örökre. Senkit sem érdekelsz, ugye? Eltelt egy hónap. A szobád ajtaja azóta is zárva. Már minden más. A bátyádnak dühkitörései vannak. A kistestvéred minden nap sír, és várja, hogy visszagyere. A népszerű lány anorexiás lett. Ők nem tudják elviselni, hogy mit tettek. Apukád depressziós, anyukád nem alszik éjszakánként. A fiú aki, mindig le akarta másolni a házid, most vagdossa magát. De senki sem törödik veled, nincs igazam? Senki sem tudja mit mondjon, mindenki sokkolva van. Sírnak és hiányzol nekik. Nem tudnak elválni tőled, még nem, soha! Mindenki kéri, hogy gyere vissza,de te már nem fogsz. Ha emberek néha nem is mutatják ki, fontos vagy nekik!"

Aláírom, rengeteg rossz történt veled, de nézd a jó dolgokat. A JÖVŐT! És ha egyszer beköszönt mégis a gólya? A nagy szerelem? A boldog jövő?

hány éves vagy ?

tanulsz?

hol? mit?