Az ellentétek vonzzák egymást? Mennyire lehet jó kapcsolat egy visszahúzódó és egy teljesen ellentétes ember között?

Nekem van egy csomó tapasztalatom. Én nagyon visszahúzódó vagyok, legszívesebben mindig otthon ülnék, csak kocsmázni szeretek járni ha van kivel. Két olyan barátom volt, aki nagyon társasági ember volt, és egy olyan, aki visszahúzódó volt (bár nem annyira mint én, ő is járt bulizni, de tudott otthon lenni.)

Két évig voltam olyannal, aki nagyon társasági ember volt, és nem működött. Távkapcsolat volt, minden hétvégén találkoztunk. Nekem elég kimerítőek voltak ezek a találkozások, hiszen olyankor 2-3 napig végig vele voltam, és egyáltalán nem volt kedvem sehova menni. Ő pedig ment volna állandóan. Kétszer elrángatott buliba, hát az nekem kínszenvedés volt.

És hiába járt el ő nélkülem bulizni, azt mondta rossz, hogy nem vagyok ott vele, mindenki ott van a barátjával/barátnőjével, ő meg egyedül... És egyáltalán nem volt képes megérteni, hogy én tényleg utálom az ilyen bulikat. Kocsmázni eljártunk, de az neki nem volt elég.

Másik ilyen társasági emberrel már nem távkapcsolatom volt, itt lakott egy köpésre. Nagyon rossz volt hogy kétnaponta, akár naponta is akart találkozni. Nekem kell az egyedüllét, nem akartam hogy állandóan a nyakamon lógjon. Mondjuk ő tényleg ilyen "csimpaszkodó" volt, ezért is lett vége.

A visszahúzódóbb pasival jobb volt, ő megértette az igényeimet, teljesen jól elvoltunk amíg együtt voltunk.

Ha nem vagytok annyira ellentétesek, szerintem működhet. Ha mindketten hajlamosak vagytok kompromisszumokra és megértitek egymás igényeit, akkor végül is nem esélytelen a dolog.