Hogy létezhet, hogy elismerten nincs objektív teszt egy csomó pszichózis diagnosztizálására, és mégis atípusos, nagyon brutális antipszichotikumokkal tömik őket?

"jaja kérdező egy kicsit butácska vagy már ne is haragudj. Akik ilyen betegekkel foglalkoznak elvégeztek egy orvosi egyetemet azon alapképzést majd még rá egy csomó plusz specializációt így lehetnek a pszichiáterek szakorvosok!

Most őszintén ennyi év tanulás után (több évtized) már csak el tudja valaki dönteni hogy a páciens aki vizsgál pszichotikus e vagy sem. Ha nem orientált térben és időben akkor pszichotikus a páciens. Tehát ha nem tudja eldönteni hogy hol van illetve milyen év, hónap, nap stb van akkor NEM BESZÁMÍTHATÓ!!!"

----- és még én vagyok a butácska. nos kérlek, a pszichotikus beteg fogalma NEM EZ! egy pszichotikus is abszolút lehet térben és időben jól orientált, igen intelligens, magas iskolai végzettségekkel.

Ja hogy ők sokat tanultak ... aha, logikus. De várj csak, ki mondta, hogy mert pl én nem? És még én vagyok a butácska. Ne haragudj, de te meg hihetetlen naiv vagy, ha ezt mind így simán be is kajálod. Magadtól sikerült egyébként ennyi zagyvaságot írni?

"Szóval elég szigorú kritériuma van a skizofréniának meg a többinek" és hidd el a pszichiáterek nem kontárok hanem szakszerűen képzett szakorvosok akik minden erejüket összeszedve próbálnak segíteni az embereknek.

-----1, pont ez a baj, hogy NINCSENEK szigorú, konkrét kritériumai, egész eddig ez volt a lényege az írásomnak, a kérdésemnek, látom, sikerült jól felfognod. És ezt a pszichiáterek maguk is beismerik egyébként. 2, "és a többinek", .... na ez ám a szakmai precizitás! És mi lenne az a "többi"? A DSM-IV kritériumrendszerére gondolsz egyébként?

"Elég naív vagy már megbocsáss de tudod te milyen egy skizofrén ember? És tudod hogy mekkora változást tud okozni egy antipszichotikum az életében?"

--- Igen, tudom. Az antipszichotikum hatásait is ismerem, a változást meg főleg. Ha addig csak zavart volt némileg, akkor azzal aztán tutira megindul a testi leépülés is, méghozzá nagyon gyorsan.

"Javaslom keress fel pszichiátereket, és pszichiátriákon dolgozó szakápolókat hogy milyen pozitív hatásúak is az általad lefitymált neuroleptikumok és antipszichotikumok! Az hogy a neten pár órán át olvastál a témáról könnyű dumálni. Kicsit lásd meg az érem mindkét oldalát."

--- Honnan veszed, hogy nem ismerek pont eleget ahhoz, hogy meglegyen az igen negatív véleményem mind az általános szakmai felkészültségükről mind a hozzáállásukról. Bocs, azért némileg többet tanultam a területen, mint néhány óra a neten, de nyilván ezt te jobban meg tudod állapítani. Tudod, van ám a pszichiátriának is egy nagyon érdekes irányzata, amelyet pont a szakma legértelmesebb rétege képvisel, mert ehhez már gondolkodás is szükséges, ez pedig az antipszichiátria. Erről hallottál már? Vajon miért?

"Kényszerzubbonyban, leszíjjazva és a legundorítóbb ..."

--- És megint te vagy a jól informált? Elárulom, ma ugyanúgy alkalmazzák akár a leszíjazást akár a nyálcsorgatósra gyógyszerezést, akár a kényszerzubbonyt, úgy akkor tuti nincs vele gond. De honnan veszed, hogy ezek már nem léteznek?

"Hidd el hogy te is gyógyszerpárti lennél ha családtagod rokonod bekattanna és látnád hogy csúszik szét fokozatosan az addig teljesen normális ismerősöd, hozzátartozód. A gyógyszerek segítségével normális életet tudnak élni az ilyen páciensek."

---Nem, sajnos nem hiszem el. Ugyanis pont nem ezt tapasztalom (ahogy már írtam azt a bizonyos lejtőt ...)

"Meg mi az hogy differenciálatlan antipszichotikum? Egy gyógyszer vegyületet sok-sok éven keresztül kell vizsgáltatni és csak akkor gyárthatják ha ..."

----Hát persze. Viszont még ezzel se vagy tisztában, de mégis én lennék a butácska.

"Paranoiás vagy ha gyógyszercégeket meg mindent belekeversz már ebbe a dologba. A pszichiáter a legjobbat akarja, felesküdött a gyógyításra, Hippokrátészi esküt tett. És én nagyon tisztelem ezeket a szakembereket."

---Ó hogyne. Leteszik a nagyesküt a pénzistenre, a szándékokról meg annyit, hogy annyira nem hülyék ám, voltam én tanúja annak, hogyan gyártják a diagnózisokat, ill. hogyan könyvelnek be soha el nem végzett vizsgálatokat, és ezt pont azért tudják megtenni, mert a pszichiátria a legszubjektívebb, legellenőrizhetetlenebb terület. De még olyannak is voltam tanúja, ahogy a diagnózis szépen változott folyamatosan, méghozzá attól függően, hogy a hozzátartozó éppen mekkora összeggel tömte az okos zsebét.

"Na remélem ez a kis iromány észhez térít. Az írásaid alapján nagyon naív és kicsit egysíkúan gondolkodó karakternek tartalak!"

---Igen, na most jól észhez tértem, ez igaz. Az a nagy helyzet, hogy számomra a megtiszteltetés, ugyanis ha egy ennyire hozzá nem értő ember tart engem egysíkúnak, az kifejezett dicséret.

********

"Valljuk be, ezek nem „gyógyszerek”. A gyógyszer a nevében is szerepel: gyógyulást kellene, hogy hozzon és nem egy akkora függést, hogy elhagyása teljes lelki összeomlást okozzon. A pszichiátriai szerek, kedélyjavítók, antidepresszánsok hatásukban egyáltalán nem célozzák meg a gyógyítást."

--- Igen, ezzel csak egyetérteni tudok. De azt is valljuk be, egyáltalán nem célja a pszichiátriának, hogy a paciens meggyógyuljon! A minél keményebb függés már sokkal inkább.

"a személy teljes mértékben elveszti a realitását a valósággal, elveszti a realitását saját magával és a körülötte élőkkel egyaránt. Amennyiben ez a realitás tartalmazott problémákat, akkor azokkal is. Ettől az eltávolodástól persze jobban érezheti magát, de ez nem a valóság. A problémája nem szűnt meg, csak nem látja. És lám, amikor a szer hatása elmúlik, és csak a mellékhatások maradnak, akkor újra előkerülnek a régi problémák. De addigra sajnos már lelkileg és gyakran testileg is függ egy vegyszertől."

---Bizony, ez így működik. A realitás elvesztésével már inkább jellemezhető a pszichózis, és hát valóban olyan mértékű testi függés alakul ki sokszor, amitől aztán egy életen át se tud megszabadulni. Állapotjavulásról pedig nem beszélhetünk, annál inkább radikalizálódik a teljes fizikai és szellemi leépülés.

"egy pszichiátriai beteg soha nem fogja tudni hitelesen megítélni a saját helyzetét."

na azért ebben se légy biztos! igen, legtöbbször tényleg hiányzik a betegségbelátás, de szintén sokszor az illető nagyon is pontosan tudja, mi a helyzet vele, csak az más kérdés, mit mennyire akar elfogadni.

A tudatalatti pedig ismét egy más terület, azt hagyjuk, bonyolult ...

Látom, neked ez az "egysíkú" kimeríti a szótáradat, nyilván nagyon okos vagy, de én már azt se értem igazán, hogy a schizofreniát miért kötöd össze az agresszivitással? Nagyon el vagy te tévedve ... Meg aztán ha van is egy adott dühkitörés, azt persze lehet akutan gyógyszerezni, de a kezelés egy másik kérdés.

Egyébként mondjak egy jó példát? Volt nekem olyan ismerősöm, akit simán diagnosztizáltak pszichotikus betegnek, merthogy "jelentés nélküli, inkoherens beszéd", "téveseszmék", "paranoid gondolatok" és egy sor egyéb baromság, csak aztán az volt a valóság, hogy az illető egy 4 diplomás emberke volt, és a pszichiátercsaj volt finoman fogalmazva túl egyszerű (én magam is lechekkoltam utána, és valóban szegénykém még maradhatott volna a suliban jó pár évre), egy cseppet se csodálkoztam azon, hogy nem tudta követni, amit az illető mondott. A paranoid téveszméiről meg annyi, hogy aztán enyhén meginogtak ebben, amikor pár napra rá mentő vitte el valahonnan az árok széléről, eszméletlenül, összeverve, aztán hetekig volt az intenzíven, mert tényleg elkapták azok, akik már hetek óta követték és csak az alkalomra vártak (egy mocskos zsarolási és csalási ügye volt, de ez okoska számára csak egy paranoid zavarnak tűnt).

Szóval ... néha nem árt a valóságot is átlátni, és a másik nagy bajom, hogy eléggé ismerem a szakmát úgymond, de hogy fogalmazzak kevésbé durván, szóval kiemelkedő vagy akár elfogadható szellemi színvonalú emberkével csak kivételes esetekben találkoztam (10-15%). Na most úgy gondolod, tényleg ezekre kellene bíznia magát az ember fiának? Tudod, én se bánom, ha minősítenek, sőt, kíváncsi is vagyok rá, de az a nagyon nem mindegy, hogy ki teszi ezt. Gondolom, te se akárkitől fogadsz el kritikát?! A jelenlegi felhozatal igen jelentős része viszont kritikán aluli, és ezzel akkor vége. Érted, mi a problémám....