Nem tudom feldolgozni, hogy felnőttem!?

Szó szerint leírtad, amit én is érzek! Ugyanezen megyek keresztül hónapok óta szorongok. Már sok mindenkit elvesztettem, egyik nagyszülőm sem él már, apukám sem, egyedül anyukám van (akit már betegesen féltek mindentől, hogy elveszítem stb.), meg a párom. Szociális fóbiám is van,pl: egy hivatalos ügy elintézése számomra nagyon megterhelő lelkileg, pánikolok olyanon, ami más embernek természetes. Nem ért meg senki, a párom szerint nem tudom feldolgozni, hogy átléptem egy következő generációba, és s dolgok változnak, szembe kell nézni az elmúlással, és önállósodni. De még fel sem dolgoztam az egyik halálesetet a családban, jött a másik, szerintem tele vagyok elfojtással. Már elköltöztem onnan, ahol felnőttem, és a múltkor amikor arra jártunk, gyakorlatilag rámzúdult millió emlék, jók, rosszak, mindegy volt, szenvedtem tőlük, sírtam.

Látod nem vagy egyedül, lehet, hogy természetes, hogy ezt érezzük, de én is szeretném tudni, mit tehetnék pszichológuson kívül, mert pénzem nem sok van. Attól tartok erre csak az idő a megoldás, egyedül kell megoldanom, de egyre rosszabb, komolyan. Szóval én is csatlakoznék, és szívesen venném a tanácsokat, ahogy a kérdező, ha szabad ilyet írni.

Én is hasonló vagyok, bár nekem más "bajom" van.

Szerintem próbálj valahogy felülkerekedni rajta. Bár nem ismerem a családod, de ha megértőek, biztosan nem fognak kinevetni téged!

"Pszichológushoz nem szeretnék járni, mert senki nem tudja a családban, hogy mit érzek valójában és ők is mindig kinevetnek ha van valami bajom."

Jól teszed. Pszichológushoz nem is szabad ilyen komoly gonddal menni, csakis pszichiáterhez.

Gondold azt hogy elmúlott. Azt hogy elmúlott az hogy így gondolkodsz , nekem sikerült így kilábalnom depresszióbol.

Énis így voltam. Nagyon rossz tudom. De szard le!

Azt is hogy van e halál után valami mert amíg ezen gondolkodsz addig időt pazarolsz az életedből s lerontod a minőségét, szóval ilyenkor mindig kicsit megölöd magad, hagyd abba! menni fog! :) 19/f ja és Ne hidd hogy pszihológiai bajod van , ezt csak kitalálják a pszihológusok hogy eladhassanak neked valami drogot.

Ja és ha félsz új dolgoktól az természetes reakció,

és azt jelenti hogy az amigdalád gyerekkorodban jól kifejlődött azaz a szüleid figyeltek rád gyerekkorodban és kaptál szeretetet. Ezért lehet hogy több empátiát is érzel mások iránt azaz félsz megsérteni másokat.

Valószínűleg magasabb is az iq-d mint az átlagnak de feledékeny vagy mert aki fél az rosszat él meg gondolatban ezért az agy természetesen elkezdi beindítani a feledékenységet. A félelem az az érzés mikor a gyengeség elhagyja a lelked! :D ezt vésd be!!!

Sok sikert az élethez!